Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - FEHÉR GYÖRGY: A tudományos kutatás a mezőgazdasági kiállításokon és vásárokon (lektor: Magassy Dániel)

került sor. A csupán másfél évtizedes múltra visszatekintő hazai agrárkutatás addig elért eredményeit - az intézeteknek az első időszakban otthont adó magyaróvári gazdasági akadémiával és a keszthelyi, debreceni, kolozsmonostori, kassai gazdasági tanintézetekkel egy kiállítás keretében, a „ Mezőgazdaság és mezőgazdasági szakoktatás „ címet viselő I. csoportban - állította ki a szakmai és az érdeklődő nagyközönség elé. 1885-ben már 16 állomás létezéséről van tudomásunk, de ezek fele 1-2 éve került megszervezésre. A kiállításon megjelenő intézetek versenyen kívül bemutatásra kerülő termékekkel és terményekkel, termelési eljárásokkal, eszközökkel, tudományos elemzésekkel, kísérletekkel, rajzokkal, térképekkel igazolták a korszerű mezőgazdaság irányába tett biztató erőfeszítéseiket. Az egyes kiállítások készítői nem törekedtek arra, hogy az oktatási munkával szorosan összefüggő kutatási tevékenységet markánsan szétválasszák. Ezért kerülhetett együtt bemutatásra az óvári akadémia kísérleti terének mechanikai és vegyi talajelemzése vagy a svéd vetőmagvakkal ugyanitt folytatott kísérletek eredményei, valamint az akadémián addig végzett hallgatók kimutatása. A korabeli kiállítási katalógus tájékoztatása szerint a „ földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium intézeteinek és közegeinek kiállításai a mezőgazdasági csarnokban a szakismeretek és tapasztalatok terjesztéséhez" járultak hozzá. A látogatók külön kiállítás keretében ismerhették meg az addig létrehozott három önálló - nem a gazdasági tanintézetek keretében szervezett - kísérletügyi állomás munkáját, eredményeit és tájékozódhattak céljaikról, feladataikról és hatáskörükről is. A négy éve alakult Budapesti „M. kir. Állami Vetőmagvizsgáló Állomás,, a termelésben ismert növényfajták virágait és magvait mutatta be, hogy ily módon is elősegítse a magvak könnyebb felismerését és magát az ellenőrzést. Ugyancsak budapesti székhellyel négy éve alapították az „Állami m. kir. Vegykísérleti Állomás"'-t. Az intézet 20 tárgyegyüttesből álló kiállításán a kutatások során használt műszereit mutatta be, de az érdeklődők megtekinthették a műtrágyagyűjteményt, a komlótermesztéshez kapcsolódó tárgyakat és táblázatokat is. A kiállítás II. csoportjában, a „Kertészet és szőlészet" pavilonjában kapott helyet az 1880-ban fővárosi székhellyel alapított „Országos Phylloxera Kísérleti Állomás". A Magyarországon még csak egy évtizede óriási károkat okozó járvány megfékezésére igen nagy anyagi és szellemi erőforrásokat koncentráltak. Ez tükröződik ezen a kiállításon is, ahol a leggazdagabb anyag éppen e probléma megoldására szervezett intézet bemutatóján volt látható. A rendezők azt a nem titkolt célt szerették volna elérni, hogy a látogatókkal minél több ismeretet közöljönek a betegségről, és felkészítsék őket a lehetséges védekezési módokra. Az állomás kiállítása első részében bemutatta kísérleti telepeit, majd több mint egy tucat magyarázó táblázat, szöveg, kép, preparátum segítségével magát a betegséget. Az intézet munkatársai tárgyak, eszközök segítségével szemléltették, hogy miként lehet védekezni a betegséggel szemben. A kiállítás legnagyobb részében a betegség ellen rezisztens fajok kerültek bemutatásra, illetve azok az eljárások (oltás, párosítás, ékelés, nyergezés, forrasztás, szemzés) és eszközök (oltógépek, metszőkések), amelyekkel a kór leküzdhető. A magyar államiság ezeréves ünnepének rendezvényei közül természetesen nem hiányozhatott a mezőgazdaság bemutatója sem. A legnagyobb nemzetgazdasági ágazat a VI. csoportban állt a nagyközönség elé. Az egyes állomások a mezőgazdasági csarnok tematikus alcsoportokban szervezett kiállításain, szakmai területüknek megfelelően kaptak bemutatkozási lehetőséget, mivel külön kísérletügyi kiállítást nem szerveztek. Az egyes intézetek éltek a nekik adott lehetőséggel, és addigi tevékenységüket igen részletesen tárták a látogatók elé. A kiállítók névsorát áttanulmányozva megtaláltuk a „M. kir. Földtani Intézet", a „M. kir. Orsz. Meteorológiai és Földmágnességi Intézet", a „M. kir. Áll. Rovartani Állomás", a „M. kir. Chémiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás", a „M. kir. Vetőmagvizsgáló Állomás"(mind Budapesten), továbbá a „M. kir. Vegykísérleti Állomás", a „M. kir. Növénytermelési Kísérleti Állomás", a „M. kir. Gépkísérleti Állomás", a „M. kir. Vegykísérleti Állomás" (mind Magyaróváron) neveit. Az országos seregszemlén tehát a hazai agrárkutatás két fellegvárának intézményei képviseltették magukat. A pár éve alakultak számára nem nyílott bemutatkozási lehetőség. A kísérleti állomások az országos tenyészállat-vásárokon ezután sem kaptak rendszeres kiállítási lehetőséget, de egy-egy rendezvényen találkozhattunk velük. így például 1902-ben az OMGE szervezésében Pozsonyban rendezett II. Mezőgazdasági Országos Kiállításon, ahol a földművelésügyi