Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - FEHÉR GYÖRGY: A tudományos kutatás a mezőgazdasági kiállításokon és vásárokon (lektor: Magassy Dániel)

minisztériumhoz tartozó állami intézmények csarnokában kaptak helyet. Az óvári székhelyű „M. kir. Növénytermelési Kísérleti Állomás" történetének, feladatának rövid ismertetése mellett fényképek, grafikonok és tárgyak segítségével mutatta be a különböző trágyázási és termelési kísérletei során elért eredményeket. Az itt végzett munka fontosságát bizonyították azok a képek és táblázatok, amelyek az állomás közreműködésével elterjesztett takarmánynövényekről adtak áttekintést. Az állomás munkatársai gyeptéglákkal demonstrálták, hogy a tőzeges réteken műtrágyázással és fűmagfelülvetéssel milyen kiváló eredményeket lehet elérni. Az ugyancsak Óvárott működő „M. kir. Növény élet- és Kórtani Állomás" a kultúr- növényeket sújtó üszögbetegségek és arankafertőzések legkülönbözőbb előfordulási lehetőségeit és az ellenük való védekezés módozatait ismertette a látogatókkal. A pozsonyi seregszemlén megjelent a budapesti „M. kir. Állami Rovartani Állomás" és képeken, illetve spirituszban tartósított preperátumok segítségével mutatták be a mezőgazdaság legfőbb kártevőit. E mellett még több ezer nyomtatvány ingyenes kiosztásával is végeztek felvilágosító munkát. A „M. kir. Dohánytermelési Kísérleti Állomás" (Debrecen) kísérleti parcelláin termelt külföldi eredetű dohányféleségeit, valamint a hazai és külföldi fajták keresztezéséből származó fajtákat bocsátotta közszemlére. Az egykori Phylloxéra Kísérleti Állomás jogutódjaként, de bővebb feladatkörrel, 1898-ban Budapesten alapították a „ M. kir. Központi Szőlészeti Kísérleti Állomást és Ampelológiai Intézetet." A századforduló után a filoxéra betegség többé már nem pusztított a szőlőültetvényekben, ehelyett más kártevők elleni védekezés került előtérbe. A filoxérával szemben immúnis fajták elterjedésével új betegségek (lisztharmat, peronoszpóra stb.) okoztak gondot a termelőknek, és az állomás bemutatója ezek felismerését, a védekezés különféle módozatait vette sorra. Az I. világháború előtti évek rendezvényei sorában találtunk tematikus szakmai bemutatókat. 1889ben Budapesten és Kecskeméten így került megrendezésre egy gyümölcs-, szőlő-, bor- és szeszkiállítás, amelyen az „ Országos Phylloxera Kísérleti Állomás" a különböző kártevők preperátumaival és a védekezéssel kapcsolatos eljárásainak népszerűsítésével lépett a közönség elé. Ugyancsak tematikus szakmai rendezvénynek számított az 1914-ben megnyitott I. Országos Kukoricakiállítás , amelynek a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének székháza adott otthont. A „ M. kir. Állami Rovartani Állomás" ezen mutatta be a kukorica állati ellenségeit, a „M. kir. Növénylettani- és Kórtani Állomás" pedig a növényi eredetű kórokozóit, a gombabetegségeket. Az I. világháborút követően a területének és népességének jelentős hányadát elveszítő országban a mezőgazdaság szerepe módosult, de a nemzetgazdaságban betöltött vezető helyét továbbra is megőrizte. A megváltozott viszonyok közepette is szükség volt a kutatóintézetekben felhalmozott szellemi értékekre, azoknak a köztenyésztésben, köztermelésben történő minél gyorsabb hasznosítására. Az ország határainak módosulása együtt járt a hazai kutatóbázisok földrajzi elhelyezkedésének kisebb változásával, ennek következtében Budapest szerepe még hangsúlyozottabbá vált, az elcsatolt területeken fekvő intézetek helyett (Kolozsvár, Kassa, Pozsony, Fiume) Szeged központtal új kutatási centrum jött létre. Az agrártermelésben és -kereskedelemben végbement változások új kutatási irányok és témák kitűzését tették szükségessé. Többek között így szerveződtek önálló intézetek a gabonával és liszttel, a paprikával kapcsolatos feladatok megoldására, de ugyanígy létesült kísérleti állomás a talajtani és agrokémiai, valamint az üzemtani kutatások számára is. Magyarországon a termelés szolgálatában 30 intézet közel négyszáz kutatója végezte munkáját. A háborút követően csak 1921-től rendeztek ismét évi rendszerességgel tenyészállatvásárt, de ezeken a kísérletügyi állomások még nem voltak állandó kiállítók és nem rendelkeztek önálló kiállítási csarnokkal. Ugyanakkor szétszórtan, egyes ágazati szakmai bemutatókon már találkozhattunk velük. 1927-ben a „Tejgazdasági Kiállítás"-on a termelők mellett helyet kapott az óvári „M. kir. Tejgazdasági Kísérleti Állomás", amely többek között a helyes és helytelen tejgazdasági munkafolyamatokat mutatta be. A „Vetőmag- és Terménykiállításon" megtalálhattuk a „M. kir. Vetőmagvizsgáló Állomás" (Budapest), valamint a „M. kir. Növényélet- és Kórtani Állomás" (Budapest) standját, de például hiába kerestük a dohánytermelési állomásét. Az „Állattenyésztési Tudományos Kiállítás" csarnoka helyet adott a „M. kir. Erjedéstani Állomás", a „M. kir. Állami Rovartani Állomás", a „M. kir. Állatélettani", a „Takarmányozási Kísérleti Állomás" bemutatkozásainak.