Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - SZOVÁTAY ADRIENNE: Baromfikiállítások (lektor: Kállay Béla)

Érdekesek voltak a katonai hírközlésben akkoriban döntő fontosságú eszközök, mint a postagalambszállító kosarak, a pihentető és etető hálók, a léghajókon használt kosarak és a postagalambfényképészethez szükséges tartályok. Az első világháború által okozott kényszerű szünet után Budapesten 1921-ben országos galambkiállítást, valamint tenyészállatvásárt rendeztek, de az utóbbin még csak keltetőgépeket és más baromfitenyésztési eszközöket lehetett látni. A háború utáni első országos baromfikiállítást 1922-ben Debrecenben tartották. Az Aranybika Szálloda nagytermében felállított ketrecekben a tyúkfélék közül a kettős hasznosítású fajtákat lehetett látni a legnagyobb számban. Bemutattak még galambokat, kanárikat és egy faszéntüzelésű keltetőgépet is. A szabadban elhelyezett víziszárnyasok közül a kiváló baromfitenyésztő, Bogyay Elemér emdeni lúdjai vitték el a pálmát, aki a következő évben pekingi kacsáiért kapott első díjat. Ennek a tenyésztőnek a telepe annak a többszáz magyar telepnek az egyike volt, amelyek állami ellenőrzés alatt tenyésztojások és tenyészállatok forgalmazásával hozzájárultak a köztenyésztés fejlesztéséhez. 1922- től 1942-ig bezárólag évente tartottak országos vagy regionális baromfikiállítást. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron (OMK) mindig volt baromfibemutató. Ezeken kívül önálló galambkiállításokat is rendeztek. 1923- ban Budapesten, a Károlyi-palota termeiben nyílt galambkiállítás. Ugyanebben az évben az országos tenyészállatvásár és gépkiállításon a fagyasztott baromfihús, az ágytoll és a tojás, valamint szakszerű csomagolásuk, továbbá az oltóanyagok arattak különösen tetszést. 1924- ben a városligeti Iparcsarnokban rendezték meg az országos baromfikiállítást, amelyen a Gödöllői Baromfitelep és a Székesfővárosi Állatkert fajtagyűjteménye aratta a legnagyobb elismerést, míg 1926-ban egy díszoklevéllel jutalmazott tőzegalom-kollekció keltett nagy figyelmet. 1927- ben már feltűnő volt a kettős hasznosítású tyúkok közül a rhode island fajta számbeli előretörése. Tetszést arattak a melegvízfűtésű keltetőgépek s a libatömő eszközök, valamint kiállították egy baromfitenyésztő telep makettjét is. 1928- ban nemzetközi baromfikiállítást rendeztek Budapesten. Ugyanebben az évben a Mezőgazdasági Múzeum adott otthont a nemzetközi galambkiállításnak. 1928-ban a budapesti nemzetközi baromfikiállításon mutattak be első ízben baromfitelep-rajzokat. Az 1929. évi OMK-on további ismeretterjesztő anyagokat lehetett látni, amelyek között a csirkeembrió tápanyag-fogyasztásának alakulásáról készült grafika keltett különösen figyelmet. Az Országos Baromfitenyésztő Tanács ekkor adta ki határozatát, amelyben a 6. napi tojásvizsgálat alapján legalább 60%-os termékenység kikötését írta elő. Ebben az évben a hódmezővásárhelyi kiállításon mutatták be hazánkban először a nagy szaporaságú khaki campbell kacsafajtát, míg a budapesti nemzetközi baromfikiállításon védjeggyel ellátott tojások és ketrecek, egy amerikai rendszerű, hőszigetelt tenyészbaromfiól, s egy benépesített nevelőház keltett figyelmet. 1930-ban Kecskeméten baromfi- és galambkiállítás volt. Ugyanebben az évben Budapesten, az OMK-on, kifutós ólakban mutatták be a gazdag baromfiállományt. Ezekre a kiállításokra csak baromfitífusztól - vérvizsgálat alapján - mentes állatokat volt szabad szállítani. Gazdasági okokból, a kifejlett tenyészállatok helyett, az olcsóbb naposcsibék és keltetőtojások iránt mutatkozott kereslet. Bemutatkozott több szövetkezeti központ és a székesfőváros élelmiszerárusító üzeme, amely hűtött baromfit, tojást stb. állított ki. A Mezőgazdasági Termény- és Termékforgalmi Intézet a tenyésztőket az exportra szánt vágott baromfi és tojás kiváló és kedvezőtlen minőségi osztályairól, valamint a helyes és a helytelen csomagolási megoldásokról tájékoztatta. A kiállítás dísze volt a nagy udvarokban bemutatott 8 páva és a galambok népes csoportja. Ebben az évben a budapesti nemzetközi baromfi-kiállításon szokatlanul nagyszabású volt a gép- és eszközbemutató, amelyen először jelentek meg nagy számban magyar gyártmányúak is. Az általános gazdasági válság éveiben, 1930 és 1933 között a kiállítások színvonala emelkedett, de terjedelmük és forgalmuk egyre csökkent. Mégis a Baromfitenyésztők Országos Egyesülete az ország baromfiállományában rejlő értékek megőrzését kisebb létszámú, de kiváló minőségű állat bemutatásával továbbra is elősegítette. A takarmányozás alapja még mindig a legelő volt, ezért a 30-as években a nyári 60-80 milliós baromfiállomány és a téli 20 milliós törzsállomány takarmányszükségleteként csak a tömési kukoricamennyiséget számolták.