Kecskés Sándor szerk.: Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. (Budapest, 1996)

Tanulmányok - SZOVÁTAY ADRIENNE: Baromfikiállítások (lektor: Kállay Béla)

Csapófészket, tojószatyort, költőfiókot tyúkok számára, tojásvizsgáló lámpát és gépet, kappanozó készüléket, porozó készülékeket féregirtásra, fertőtlenítő tojásokat, acetiléngáz-fejlesztőt, lágy takar­mánykeveréket és ehhez aprítógépet először az 1902. évi pozsonyi Országos Mezőgazdasági Kiállításon mutattak be. A nemesített tyúkok, pulykák, víziszárnyasok mintaóljai sodronykerítéssel körülvett udvarokban álltak. Minden tenyésztő otthon látta el a katalógus számjegyét viselő láb­gyűrűvel baromfiait. Ez a kiállítás adott helyet az első magyar baromfitenyésztési kongresszusnak is. Házilag készíthető csapófészek 1903 és 1914 között évente rendeztek regionális és országos baromfikiállításokat. A különféle tenyészbaromfi-törzseket, főleg a víziszárnyasokat a szabadban, udvarokban helyezték el, míg a pavilonok ketreceiben kaptak otthont a tenyésztyúkok, a galambok és a díszmadarak. Az 1907. évi pécsi országos baromfikiállítás negatív tapasztalata volt az, hogy az állatok a sötét elhelyezés miatt nem érvényesülhettek, viszont figyelmet keltett az olcsó üzemeltetésű, melegvízzel fűtött keltetőgép. Az 1908. évi budapesti nemzetközi baromfikiállításon a külföld, elsősorban Németország előtt kívánták bemutatni baromfitenyésztésünk fejlettségét, amit a Németországból származó díjak adományozásával honoráltak is. A tyúkok közül legnagyobb számban, egyéb fajták mellett, a magyar parlagi, az erdélyi kopasznyakú, a kettős hasznosítású sárga és a fehér orpingtonok voltak képviselve. 1913-ban a budapesti országos baromfikiállításon a tyúkfajták között a fehér orpington vívta ki az első helyet, mint a köztenyésztés regenerátora. Az 1914-ben Budapesten, a városligeti Iparcsarnokban rendezett országos baromfikiállítás méreteiben meghaladott minden addigit. A kitűzött tenyészcéloknak megfelelő változatokat mutatta több ezer nemesített baromfi, köztük nemritkán 100, sőt 1000 koronáért értékesített példányokkal. Megjelent az új nemesített magyar fajta, a Hungária tyúk is. A szürke és a fehér gyöngytyúkok, valamint a fácánok mellett bemutattak bronz-, mexikói fehér, fran­cia fekete és francia fehér pulykát, amelyek tenyésztése az Angliába irányuló exportunk alapját képezte. A tolltermelés növelésében fontos szerepe volt a fehér tollú, 12-16 kg-os testtömeget is elérő emdeni ludaknak és a pekingi kacsáknak. A gépek és eszközök kiállítását különböző keltetőgépek, csi­benevelők, működésben lévő tojásvizsgáló lámpák és gépek, ipari takarmányok, baromfitenyésztéssel összefüggő egyéb ipari és kereskedelmi cikkek, valamint preparátumgyűjtemény tette változatossá. Díjakat közel 10.000 korona értékben osztottak ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom