Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

3. A földtulajdon-változások mintázatai (1780-1850). Esettanulmányok

tozott. A 141 tagú társaság egyik igazgatója Czindery volt.284 Festetics Miklós Kaposvár melletti birtokán lóversenypályát alakítottak ki, ahol évente többször jeles versenyeket tartottak. Czindery lovai állandóan versenyeztek, a Czindery-istálló állandó színe (vagyis amilyen színű ruhát a zsoké is hordott) a kék test, fehér ujj és vörös sapka volt.285

Czindery németladi ménese 32 kancából és 2 ménből állt. Az 1830-as évek második felében már több éve birtokában volt a Doctor Oloroso nevű ismert mén, amellyel évente 20 kanca fedezését tudták megoldani.286 Az állományban volt angolvérű fekete, tiszta magyarvérű és tiszta angolvérű fajta is.287 A Németladon nevelt lovakat a későbbiekben a tulajdonosról Czindery-fajnak nevezték, amin egy nagyobb testű, szürke lófajtát értettek. Az állomány keleti része szinte egyedülálló volt az országban. Ez volt az Ertzel-faj, amelyet a hajdani 1736. évi behozatal után úgy neveltek és szaporítottak, hogy a tiszta vérvonal megmaradt. Az Ertzel-faj annyira minőségi állomány volt, hogy a mének által meghágott parasztkancák származéka, legyen az bármilyen rossz kancafaj, mindig nemes ivadékot eredményezett.288 Czinderynek a Tolna megyei lótenyésztésre is volt ráhatása: az 1820-as évek közepén tagja volt annak a bizottságnak is, amely a Tolna megyei lótenyésztés helyzetének vizsgálatát, s annak felvirágoztatását tűzte ki célul.289

A 19. század első felében az országban gyorsan terjedt a merinói juhok tenyésztése, s ebben a folyamatban a somogyi és baranyai nagy- és középbirtokosok kiemelkedő szerepet játszottak. Az osztrák piac az 1830-as évektől már egyértelműen a nemes állományok gyapját igényelte, ami magával hozta a juhtartás átalakítását. A Czindery-birtokokon mindenhol foglalkoztak juhászattal, az állomány nagysága 1848 körül mintegy 9000-10 000 darab lehetett. Minőségi előrelépésre akkor került sor, amikor a 19. század elején Bartosságh József, a későbbi jeles agrárszakíró bérlőként az uradalomba került, ahol aztán fontos lépéseket tett a nemes tenyészet kialakítására.290 A nyájak nemesítéséhez a reformkor végén báró Türkheim nyájaiból szoktak beszerezni úgynevezett Geiszler kosokat. A nagy tömegű juhtartáshoz persze kellettek a kiszolgáló egységek: akiok, birkás lakások, technikai felszerelés, s kellett hozzá

284 Czinderyn kívül Csapody Pál és Kund Vince középbirtokosok, hg. Esterházy Pál, gr. Festetics Miklós és Mérey Sándor főispán jegyzett 5 részvényt. Somogyi gyepkönyv (1837): 14.

285 Somogyi gyepkönyv (1837): 28.

286 Somogyi gyepkönyv (1837): 38-39.

287 MNL SML XIII. 8. 8. doboz. Vegyes iratok. 1849. Németiad.

288 Jankovich (1970): 262. A jegyzetben közöltekből ismert, hogy a négy utolsó Czindery-ló a 20. század elején egy közlekedési balesetben pusztult el. Somogyvárról Keszthelyre tartott egy bemutatóra a négyes fogat, amikor is egy autó elgázolta a lovakat, s a sérülések miatt a fogat három lovát a helyszínen el kellett pusztítani.

289 Cserna (2002): 242.

290 Máté (1987). Hozzátesszük, hogy Bartossághnak sok munkája jelent meg az 1820-as évektől kezdve, amely elképzelések részben a pellérdi és németladi uradalmi gyakorlatból származtak.

65