Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok

dúltak a lófuttatások (lóversenyek), amit számos ménes kialakítása követett.712 A Somssichoknak Sárdon mindig volt ménese, de szinte minden nagyobb Somogy megyei birtokosnak sikerült egy jelentősebb állományt kialakítania.713 Emeljük ki közülük Czindery Lászlónak Németladon,714 Csapody Pálnak Ádándon715 létrehozott tenyészetét. Az 1850-es években Csapody ménesét a birtokos csődje miatt feloszlatták, Czindery 1860. évi halála is visszavetette a folyamatot, de a dualizmus korában ismét javult a lótenyésztés a vármegye területén. A korabeli szakvélemények szerint az 1870-es évek vége felé Somogy vármegyében járásonként négy-öt híres tenyésztő is volt.716 Somssich Andor, aki a sörnyei hitbizományt és a sárdi uradalmat kezelte, a lótenyésztés terén komoly érdemeket szerzett, jó hírű ménesének lovait többnyire a bolgár hadsereg tisztikara számára vették meg, de még Drezdába is vitték a tőle vásárolt lovakat717; de ő volt az, aki 1880-ban megalapította a kaposvári lóvásárokat.718 Fia, II. Miklós 1908-tól a Somogy megyei lótenyésztési választmány elnöke volt.719 Az 1890-es években a sárdi félvér ménes állománya 60-70 darabot tett ki, amúgy igen híres félvér ménes volt. A fedeztetésre sokszor állami bérmént szereztek, főleg angol telivéreket használva javították az állományt. Télen istállóban, nyáron a szabadban tartották az állatokat. A ménes célja egyértelműen kocsiló- és paripanevelés volt.720

Egy korabeli ménes fenntartása nem csak üzleti kérdés volt (bár kétségtelen, hogy jelentős haszonnal is járhatott). A társadalmi presztízs fenntartása vagy emelése, a versenyeken való részvétel, a vadászatok megrendezése stb. feltételezte a magas minőségű lótartást. A háború előtti években a Somssichuradalmak csaknem mindegyikében jelentős ménest alakítottak ki. Babócsán 70, Kivadáron 42, Hetesen 35-40, Sárd-Sörnyén 60 darabos ménest alakítottak ki, s akkor még nem is beszéltünk a szintén nemes lovakat jelentő tiszti és urasági használatú lovakról. Fajtákra vonatkozóan leginkább lipicai, angol telivér, ardenni, arabs telivért találunk a birtokokon.721 Egyes adatok szerint 1910 körül egyedül Somssich Miklósnak volt a megyében angol telivér parádés lova.722 Persze ne felejtsük el, hogy - akárcsak más gazdaságokban, uradalmakban - a lótartás nemcsak a parádés lovak tartásából állt, legalább

712 Somogyi gyepkönyv (1837): 14.

713 A jelentősebb ménesek felsorolását lásd: Hirsch (1903): 40-41.

714 Kaposi (2012): 68.

715 A Csapodyakhoz lásd: Gyömörey (1903): 153-162.; Baranyai (1914): 611-612.; Pesti Napló, 1852. január 20.; Budapesti Hírlap, 1853. július 26.; 1854. július 7.; július 23.; 1858. március 6. stb.

716 Vadász- és Versenylap, 1878. december 5.

717 Vadász- és Versenylap, 1895. október 20.

718 Országgyűlési almanach (1901): 342.

719 Országgyűlési almanach (1927): 100.

720 Vadász- és Versenylap, 1894. szeptember 16.

721 Uiváry (1914): 324-343. adatai alapján.

722 Lásd Szántó (2002) adatait.

155