Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok

ennyire fontos volt a gazdasági célú hasznosítás, igáslovak, a szállításra befogható állomány stb. nagyon fontos elem volt a korabeli gazdasági működésnek. A Somssich-uradalmakban 1895-ben összeírt 617 lónak több mint a fele egyértelműen a gazdasági működést szolgálta (ez egyébként nagyjából megegyezik a megyei arányokkal).723

Nemcsak a hagyományos mezőgazdasági termelési módszerek megújításával, átalakításával foglalkoztak a Somssich-uradalmakban. A fogyasztási szokások és a kereslet változásaival lehetőség nyílott arra is, hogy természeti adottságaikat minden irányban kihasználják. Ennek egyik fontos iránya volt a tavi halászat kialakítása. Országos méretekben is jelentős előrelépés történt: 1898-ban 2400, 1908-ban már 8192 holdon működött tógazdaság.724 Somogynak a halászatra igen jók voltak a lehetőségei, hiszen északon a Balaton, délen pedig a Dráva adta a tavi és a folyami halászat lehetőségét. Ugyanakkor a megyét észak-déli irányban nagyon sok kisebb-nagyobb patak szabta át, nem is beszélve a keletre folyó Kapósról és a Koppányról. A századforduló környékén Somogybán már jó néhány tógazdaság működött, leghíresebb az 1898-ban báró Inkey István iharosi uradalmában kialakított 80 holdas tógazdaság volt.725 A tógazdaságokat általában bérbe adva működtették. A Somssich-uradalmak közül a sárdi gazdaság (főleg Как- és Lencsenpuszta területén, ahol az év egy részében víz alatt állt a terület), valamint a Dráva mentén a babócsai uradalomban nyílott jelentősebb halászati kapacitás kiépítésére. Somssich Béla babócsai birtokán a falu mellett a Drávába ömlő Rinya folyó vizéből táplált halastó völgyzárógátas megoldással épült, a tavak megtöltéséhez hiányzó vizet malomcsatornából pótolták, és ide vezették a felesleget is.726 (A mellette lévő területet Halastópusztának hívták.) A sárdi tógazdaságot 1907-ben Somssich II. Miklós hozta létre 120 holdas területen, itt is a völgyzárógátas technikát alkalmaztak, a teleltetőket a malomcsatornából töltötték meg.727 A háború előtt 18 halastava volt már a sárdi uradalomnak, ahol pontyot, fogast és más halfajokat tenyésztettek.728 A sárdi tógazdaság intenzív üzem volt, nemcsak a közvetlen piac ellátását oldotta meg, hanem tenyészhalakat és a legkülönbözőbb díszhalakat is termelt. Ezekből nemcsak a belföldi keresletet elégítette ki, hanem jutott bőven exportra is.729 A 20. század elején a Somogy megyei nagybirtokok gazdálkodásába már nagymértékben beépült a halászat, lényegében minden nagyobb uradalomban volt már jövedelmet termelő tógazdaság,

723 A megyei viszonyokhoz lásd: Király (1982): 213-242.

724 A korabeli halászati felügyelőség adatait közli: Köztelek, 1909. december 25.

725 Hirsch (1903): 78-79.

726 Dóka (1989): 200.

727 Uo„ 201.

728 A halastavakhoz lásd: Ujváry (1914): 338.; a későbbiekhez: MNL SML VII. 12. d. IX. 3. doboz, iratai.

729 Köztelek, 1909. december 25.

156