Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

3. A földtulajdon-változások mintázatai (1780-1850). Esettanulmányok

Somogybán és Baranyában is fontos hivatalokat betöltött Igmándy családot.145 A kapcsolatok kialakulásában nagy szerepe volt a rokonsági vonalnak: az 1780- as évek legelején az Országh család egyik tagja lett az egyik Igmándy gyermek keresztapja. Ez a vidék Somogy és Baranya vármegye határterületét képezte.

A századforduló táján a koalíciós háborúk időszakában a föld egyre fontosabb szerepet játszott a magyarországi nemesség életében, ugyanakkor ez volt az a korszak is, amikor a gyors meggazdagodás lehetősége mellett felgyorsult a hazai nemesség eladósodása.146 Az árinfláció miatt mindenképpen érdemes volt földeket szerezni főleg akkor, ha majorsági gazdálkodásra is lehetőség nyílott. Az Országh família tagjai közül István lett az, aki tekintélyes méretű földekhez jutott. Még 1799 előtt megszerezte Drávafok falu és környékének birtokjogát a Szily családtól, vagy azok valamilyen jogú örököseitől. Ezt 1802-ben kikerekítette a baranyai illetőségű, de eddigre teljesen eladósodott Melczer Ignáctól megvásárolt Drávafok melletti földekkel (Tótharaszti, Borjanácz), illetve a Szigetvár melletti zsibóti-turbéki birtokokkal, valamint szintén a Melczerektől került hozzá a Nyugat-Somogyban lévő Szabás falu fele is. Melczer Ignác ellen Baranya vármegye már 1790. április 23-án sequestrumot rendelt, s jó tíz évig tartott, amíg végül is az adósságai rendezése kapcsán sikerült eladni a földjeit.147 A vásárlással a Pécsett élő Országh István és családja Somogybán tekintélyes birtokossá vált: 1806-ban már összesen 11 000 holddal rendelkezett.148 A birtok 60%-a a drávafoki, míg 20-20%-a a zsibóti-turbéki és a szabási földekből állt. Emellett a dezsérieknek Baranyában csak Villányban is volt birtoka, ahol tekintélyes szőlőterülettel és egy hatszobás, konyhás, pincés és padlásos házzal is rendelkeztek.149

Az Országh família földjei ugyanakkor nem voltak magas haszonnal kecsegtető birtokok. Az uradalom nagy része a Dráva mentén feküdt, amely ebben az időben állandó kiöntéseivel óriási mocsarakat teremtett. A Dráva megzabolázására több kísérlet is történt a 18-19. században, de majd csak a 20. század elejére valósult meg véglegesen, ugyanakkor a mocsarak és a belvizek lecsapolása is szinte folyamatos munkát igényelt.150 Hasonló problémát okoztak azok a patakok is, amelyek a Zselicből folytak a Dráva felé, s amelyeknek a gátak közé szorítására ugyancsak nagy szükség volt. E téren már jelentősebb előrelépés történt, hiszen az 1820-as években egyrészt a helyi birtokosok, másrészt pedig

145 Az Igmándyakra lásd: Habich (1989): 88-99.

146 Ennek somogyi példáit írja le Tóth (1979).

147 MNL OL U et C. 203:9. A földvásárlás előtt a Budai Kamara könyvelősége egy terjedelmes (17 folia és 49 melléklet) összeírást készített. In: Urbáriumok és összeírások a MOL- ban. Arcanum, 2004.; illetve Vasdényei (1922): 34. Lásd még: Angyal (1913): 114.

148 Az 1806. évi vármegyei birtokösszeírás alkalmával a família földjei „Országh András úr”, vagyis Országh István elsőszülött fiának neve alatt írattak össze. MNL SML IV. 1. h. 39. doboz. Ö. 282-283.1806. év.

149 MNL BML IV. 270. d. Csődperek. 89. Országh-sequestrum. Vagyonösszeírás, 1806.

150 Vízszabályozás (1973): 277-278.

39