Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
3. A földtulajdon-változások mintázatai (1780-1850). Esettanulmányok
Somogy és Baranya vármegye is az ügy mellé állt, s így Czindery László vezetésével elindult a szabályozás.151 A drávafoki földeket a sok patak közül főleg a Körcsönye veszélyeztette, amely a falutól északra haladt el.152 Már az 1782. évi Landesbeschreibung is megjegyezte, hogy mind Drávátok, mint Keresztúr esetében az utak sokszor nedvesek, s a településeket jelentős mocsár veszi körbe.153 Nem volt sokkal jobb a Szigetvár környéki terület sem, ahol meg az Almáspatak okozott gyakran veszedelmet, ugyanakkor Szabást meg a Rinya nyugati ága szokta elönteni. Ebből a lehangoló képből emelkedik ki a Szigetvártól északkeletre lévő tekintélyes méretű turbéki szőlőhegy, ahol viszonylag nagy területen jó minőségű szőlőt és bort termeltek.154 Országh István 1804-ben meghalt. Feleségétől, Krisztovics Máriától hat gyermeke született: András, Imre és Sándor, illetve Franciska, Jozefa és Krisztina.155 A magyarországi tradicionális nemesi öröklési szokások szerint a férfiak a földeket, míg a nők az úgynevezett leánynegyedet (pénzben) kapták. Az Országh família esetében az örökhagyó szándéka más volt. „Rendelem és áltáljában akarom, hogy mind ingó mind ingatlan jószágomban hat élő gyermekem egyaránt osztozzon, mivel nekem egyik gyermekem ollyan mind a másik, valamint pedig hogy jószágban egyaránt succedáltak úgy a terhekben is tudniillik az adósságoknak kifizetésében egyenlőképpen succedálni.”156 A testamentum ezzel keretek közé zárta a testvérek lehetőségeit. Egyrészt amíg nem érték el a nagykorúságot, addig divisiót tartani nem lehetett, másrészt pedig az egyéni törekvéseket korlátozta a végakarat, hiszen vagyonkezelőt neveztek ki a birtokra, aki minden befolyó jövedelmet egyenlően osztott el az örökösök között. A korabeli levelekből egyértelmű, hogy a közös gazdálkodás és az abból származó jövedelmek szétosztása főleg a férfi örökösöknek nem tetszett, az elsőszülött Országh II. András például meg volt arról győződve, hogy Kapuvári zártartó nem ad neki hiteles információt a birtok jövedelmeiről.157 A föld örökítése általános probléma volt a magyarországi földbirtokosok körében. A nyugati mintájú modell, miszerint az elsőszülött fiú kapja a földet, 151 Kiss (1986): 86. 152 Nagy (1981): 245. 153 Dobai (1983): 145. 154 Tóth (1988): 85. Turbékot a későbbiekben Zsibóthoz kapcsolták. Turbék a 19. században Szigetvár polgárainak szőlőhegye lett, ahol azok extraneusként termelhettek. 155 MNL BML IV. 270. d. Csődperek. 89. Országh-Sequestrum. Országh István testamentuma, 1804. Krisztina vélelmezhetően Rakovszky báró felesége volt. A Rakovszky család is felvidéki, ám a genealógiai táblákat átnézve sem akadtunk nyomára a frigynek. Valószínűleg Országh Krisztina korán meghalhatott, gyermeke vélhetően nem volt, vagy legalábbis az irodalomban nem maradt nyoma. 156 MNL BML IV. 270. d. Csődperek. 89. Országh-Sequestrum. 1804. évi testamentum. A vagyonösszeírást Fekete Antal drávafoki ispán készítette. A végrendelet szerint nemcsak a jövedelmek, hanem az adósságok is egyenlően oszlottak meg a testvérek között. 157 MNL BML IV. 270. d. Csődperek. 89. Országh-Sequestrum, 1806. Országh András panasza a zártartó ellen. 40
