Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

3. A földtulajdon-változások mintázatai (1780-1850). Esettanulmányok

Johanna, József, Béla (fiatalon meghalt 1838-ban) és Imre. Pongrác földjei 1849. évi halála után az eddigre már nagykorúvá vált két fia, József és Imre között oszlottak meg.243 Somssich Pongrác az 1848-as forradalom idején visszatért Somogyba, s mikei birtokán élt visszavonulva, mígnem 1849 augusztusában egy honvédkatona bújtatása révén családját a kolera el nem érte. 1849. augusztus 23-29. között a família öt tagja halt meg a ragályos betegségben, köztük Somssich Pongrác és felesége is. A mikei kápolnában temették el őket.244

A Somssich família földjei Somogybán és Zalában az 1840-es évek közepén

A família ága

Birtokközpont

Uradalmi terület (kát. hold)

Köznemesi (sárdi) ág

Sárd, Sörnye

13125

Idősebb grófi (babócsai) ág

Babócsa, Kivadár

21 250

Idősebb grófi (kadarkúti) ág

Kadarkút

4 500

Fiatalabb grófi (kaposújlaki) ág

Kaposújlak, Mike

17 000

Összesen

SS87S

Forrás: MNL SMLIV. 1. h. 39. doboz. Ö 273. és egyéb kiegészítő adatok alapján.

Ha a 19. század közepén ránézünk a família helyzetére, akkor azt láthatjuk, hogy száz év alatt igen széles lehetőségekhez jutottak hozzá. A lokális politika terén befolyást szereztek Somogy, Baranya és Zala vármegyékben. Az országos politika révén Pozsony és Pest-Buda került az érdeklődési körükbe. A birodalmi politika és a hadsereg, valamint a jó házasságok révén befolyást szereztek Bécsben, Csehországban Sternbergben, Prágában és Klattauban. Vagyis a família három generáció alatt egy zalai középnemesi famíliából országalakító szerepű családdá nőtte ki magát. Birtokaik mérete Somogy vármegyében meghaladta az 55 000 holdat. 1848 körül kastéllyal rendelkeztek Sárdon, Babócsán, Mikében és Kaposújlakon, kúriájuk volt Sörnyén, Simonfán, Hetesen és Bodviczán. Közben a reformkor ideje alatt felnőttek a negyedik generáció képviselői, számukra kellett átmenteni a polgári korszakra az addig megszerzett vagyont és társadalmi befolyást.245

243 MNL SML IV. 1. h. 60. cs. 1848-49. év.

244 Véssey (1944): 46.

245 Lásd: Kaposi (2002/b) tanulmányát.

58