Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

3. A földtulajdon-változások mintázatai (1780-1850). Esettanulmányok

3.4. Megőrzés, szaporítás, fejlesztés.

Czindery László modernizációs törekvései

Negyedik esettanulmányunk egy érdekes helyzetet vázol föl. Azt próbáljuk bemutatni Czindery László tevékenységén keresztül, hogy a birtokosok számára a földaprózódás és így a jövedelemcsökkenés elől volt egy sajátos menekülési lehetőség, mégpedig az, ha megpróbálnak uradalmaikon modern gazdálkodást bevezetni. Az eset tárgyául szolgáló Czindery az egyik legbefolyásosabb dél-dunántúli família volt a 18. században. Tagjai kamarai adminisztrátorként, kamarásként, tanácsosként, al- és főispánként stb. működtek a helyi és az országos közigazgatásban.

A család utolsó tagja, Czindery László 1792-ben Pécsett született. Apja, Czindery Rókus királyi tanácsos volt, anyja Wachtler Júlia, szász-francia családból származott.246 Czindery fiatalon nagyobb utazást tett nyugati országokban, s ott szerzett tapasztalatait igyekezett itthon terjeszteni. Czindery 1814-ben házasodott: felesége Dőry Thekla volt, akitől két gyermeke született: Julianna és Mária.247 Czindery az érvényesülést a hivatali pályában látta, s ennek során figyelme egyre inkább Somogy felé fordult. Karrierje 1825-től gyorsult föl: Somogy országgyűlési követévé, majd 1830-ban alispánná választották, 1845-1848 között pedig Somogy főispánja volt.248 A reformkori Dél- Dunántúl politikai életének egyik legfontosabb szereplője vált. Politikai nézetei az idők során sokat változtak: a liberális nézeteket valló főúr az 1840-es évek közepére konzervatív politikussá vált, emiatt népszerűsége is csökkent. 1849-ben három hónapon át Somogy császári biztosa, majd a szabadságharc után Pécsett törvényszéki elnök volt. Hűségéért 1852-ben megkapta a Lipót érdemrend lovagkeresztjét.249 Időskorában már nem vett részt a politikai közéletben, németladi kastélyában vagy pécsi házában élt. 1860. január 24-én Pécsett halt meg, Németladon temették el az általa emelt templomban.250

A 18. században a Czinderyek társadalmi és politikai befolyását biztosító földvagyona folyamatosan nőtt. Az 1790-es évekre már öt nagyobb uradalommal rendelkeztek. Somogybán a nagyatádi, a németladi és a szentmihályfai, míg Baranyában a pellérdi és a kisteleki uradalom került a kezükre. Czindery

8. kép: Czindery László (1792-1860)

246 Németh (1903): 369.

247 Baranyai (1914): 613.

248 Reiszig (1914): 513.

249 Ez volt a második legjelentősebb birodalmi kitüntetés. Az előterjesztés indoklása: „...energisches Wirken für die rechtmässigen Regierung” volt. Lásd: Dobai (1989): 10.

250 Németh (1903): 373.

59