Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)

6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok

Görösgalpusztán is vett birtokot.767 Együttesen, a 19. század végén így már 4230 holdja volt, amely jóval meghaladta a környék középbirtokosainak földállományát.768

Folytatva korábbi tevékenységét, Helesfán 28 holdas szőlészetet és borászatot alakított ki. A tájföldrajzi adottságok miatt a helesfai gazdaság alapvetően erdészettel foglalkozott, ahol adataink szerint korszerű, fordarendszerű művelést folytatva, összesen 1265 holdon gazdálkodott.769 Mutatja a minőséget a különleges növényzetű, mintegy 20 hektáros kastélypark is. Nádosy munkásságában sok esetben látszik a természet szeretete, a természeti értékek megóvása, s ennek számos példája még ma is látható.770 A földbirtokos az Országos Erdészeti Egyesületnek alapító tagja volt.771 A kevésbé erdősült, inkább hagyományos termelésre és állattartásra lehetőséget adó birtokain az adottságokat kihasználva gazdálkodott. 1895-ben a Szigetvár melletti Görösgalon a 2813 kát. holdas majorságban 30 cselédet foglalkoztattak, ugyanakkor 190 szarvasmarha, 57 ló és 343 sertés tartása utal a gazdaság méretére.772 Volt egy ménese is. Gazdálkodása mellett Nádosy kisebb szakmai cikkeket is publikált hazai folyóiratokban. Gondolva az öröklés és a birtokátadás kérdésére, helesfai birtokán egy másik kastélyt is épített.773 Adataink szerint 1901 után a gazdálkodástól visszavonult, birtokát átadta idősebb fiának, Eleknek, ő maga Helesfára vonult vissza - a kisebb kastélyba - Ida nevű lányával.774

A dél-dunántúli beilleszkedést nagyban elősegítette, hogy Nádosy Kálmán Pécs városában, Baranya és Somogy megyében egyre több gazdasági köztevékenységet látott el. Mutatja ezt az is, hogy 1877-ben Pécsett feleségével együtt 28 000 forintért házat vásárolt: a korábban birtokszomszédnak számító dezséri Országh család pécsi házát vették meg a Széchenyi tér 12. szám alatt.775 Felismerte, hogy a 19. század vége felé egyre nagyobb szükség volt az agrárágazat vertikális kapcsolatainak mélyítésére és a többi ágazattal való összekapcsolódásra. Ennek érdekében Nádosy nagyon sokat tett. Az 1888. évi Pécsi

767 A birtokvásárlásokra: Kaposi (2014/a): 31. Görösgal akkor Kistamási, később Nemeske falu közigazgatási határához tartozott.

768 Gazdacímtár (1895): 73., 109.

769 A méretekre: Gazdacímtár (1895): 73.

770 Gyűrűfű község mellett található az Isten kútja. A forrás mellett emlékkő áll, amelyet 1862-ben a Nádosyak helyeztek el. A kövön ez olvasható: „Vándor, ha szomjúság ér itt, e rengeteg erdőben, állj meg itt az Isten-kútnál, enyhet találsz itt e kemény bükkfa tövében. Vedd az ivókát kezedbe, éltesd szegény magyar hazát. A bor hevít, a víz éltet, de a bornak ára vagyon, vizet a természet ingyen ád. 1862.” Lásd: http://baranyatermeszetbarat.hu/ index.php/lexikon/58-del-zselic-lexikona

771 Erdészeti Lapok, 1913. március

772 Gazdacímtár (1895): 109.

773 A Nádosy-telep kastélyait jelenleg szociális otthonként hasznosítják. Áll még a görösgali kúria is.

774 Mattyasovszky-Zsolnay Péter szíves közlése.

775 Madas (1977) adatai alapján.

164