Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
3. A földtulajdon-változások mintázatai (1780-1850). Esettanulmányok
a többiek pénzbeli juttatást, beleütközött egy rugalmatlan társadalmi és gazdasági rendszerbe, ahol a későn világra jöttek jelentős veszteséget szenvedtek. Nem problémamentes az a modell sem, amikor a férfiak szétosztják egymás között a földeket (főleg, ha sokan voltak az örökösök), hiszen ott meg a jövedelmek csökkenését érezték meg.158 Az örökítés legrosszabb típusa minden bizonnyal az volt, amit többek között Országh István is elrendelt (ezzel persze nem volt egyedül, ilyen volt például a Somogy és Baranya megyei földekkel rendelkező tóti Lengyel família hatalmas birtokainak 1745. évi szétosztása is).159 Mivel ilyen esetekben a lányok előbb-utóbb férjhez mennek, s elkerülnek az ősi birtokról, így mindig fennállt a veszélye annak, hogy a férfiak jelentősebb jövedelmet húznak a földekből. De még nagyobb problémát jelentett a következő generáció megjelenése, hiszen például az Országh família testvérei esetében is előfordult, hogy örökösök utód nélkül halnak meg, s ilyen esetben az ő részük visszaszállt a többi testvér összes élő tagjára vagy leszármazottjára, tehát igen hamar népes közbirtokosság jelenhetett meg, ahol elvileg mindenkinek volt tulajdonjoga, de az már nem feltétlenül biztosított jövedelmet vagy megélhetést. A dezsériek esetében az 1830-as évek felé már csak három ágon, mégpedig I. András, Imre és Franciska (férje Nagy István) ágán voltak földek. Az Országh família Somogy megyei birtokai 1840-ben (magyar hold) A falu neve Országh András birtoka Országh Imre birtoka Országh Franciska és férje, Nagy István örököseinek birtoka Borjanácz 170 170 170 Drávátok, Drávafenék 1445 1521 1483 Tótkeresztúr 315 315 315 Turbék 341 341 341 Tüskevár 160 160 160 Alsóvisnye 260 260 260 Zsibót 298 298 298 Szabás-1895 Összesen 2989 3065 4922 Forrás: MNL SML IV. 1. h. 39. doboz. Ö 273. Az 1840-es évek elején meghalt a z elsőszülött II. András is, így birtokai a másik két ág leszármazottaira szálltak vissza. Testvére, Imre még egyben tartotta a birtokok egyharmadát, annak megosztására négy gyermeke között 158 A gr. Széchényi família esetében például a 18. század során még 300 000 holddal rendelkező család 20. századi leszármazottai sokszor már csak néhány ezer holdas birtokkal rendelkeztek. Lásd: Kaposi (2001): 250-251. 159 Kaposi (2000): 36. 41
