Kaposi Zoltán: Uradalmak, földbirtokosok és birtokforgalom a Dél-Dunántúlon a 19. században - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 14. (Budapest, 2019)
6. A birtokváltozások mintázatai (1850-1918) Esettanulmányok
nem okozott problémát a fa értékesítése. Megalapítottak egy papírlemezgyárat (más néven kartongyárat) is. Lépéseket tettek a vadgondozás kialakítására. A birtokigazgatóságnak új épületet emeltek. 1884-ben Javorinának azon a részén, ahonnan kilátás nyílt a környező hegyekre, 1300 méteres magasságban vadászkastélyt építettek.521 A kastélyhoz a vörösfenyőt a sziléziai erdőkből hozatták. A javorinai kastély mellett a Tátra déli oldalán, Barlangligeten és Felsőhágin is épült egy-egy vadászház. Mindez persze javította a helyi lakosság megélhetési lehetőségeit, hiszen a beruházásokhoz főleg helyi munkaerőt használtak, ugyanakkor hosszú távú álláslehetőségeket is kínáltak a birtok üzemeltetésével. A foglalkoztatottak között voltak sziléziai és tiroli területekről származók is.522 A helyieknek norvég stílusú fatemplomot építettek.523 A századforduló idején a herceg összesen 41 millió koronát ruházott be a javorinai uradalom fejlesztésébe.524 Lándok községben szeszgyárat épített.525 Jelentős társadalmi mecenatúrát is végzett, így számos templomot, egyházi szervezetet támogatott adományokkal. Erre vonatkozóan csak két esetet említünk: Tátralomnicon a templomalap vagyonát 1000 koronával támogatta, Barlangligeten pedig 2600 koronával járult hozzá a templom elkészültéhez.526 A legnagyobb változást a herceg által kialakított vadaspark hozta. A Tátra addig vadban szegény volt, vagyis nagyon sokat kellett ahhoz tenni, hogy egy vadasparkot kialakítsanak. A vadak elszaporodása érdekében az első tíz évben teljes vadászati tilalom állt fenn. A hatalmas méretű, mintegy 23 000 holdnyi birtokot olyan kerítéssel vették körbe, amely megakadályozta az állatok kitörését. A Tátrából lassan kipusztult kárpáti szarvasok helyébe sziléziai szarvasokat importáltak. 1901-1924 között a Dél-Alpokból, Abesszíniából és a Himalája vidékéről származó 120 kőszáli kecskét hoztak. 1885-tól indult meg a bölények betelepítése, az első évben 44 darabot hoztak, kettő kivételével mind amerikai volt.527 Gondozták a tátrai medveállományt, valamint nagy figyelmet szenteltek a zergékre. A hegyi tavakban pisztrángot tenyésztettek. Amíg a herceg élt, nagyon sok pénzt fordítottak az állatok etetésére, téli szállásának biztosítására, farkasok és egyéb ragadozók kilövésére, illetve az orvvadászok megfékezésére.528 Az állomány felfejlesztése persze azt a célt is szolgálta, hogy a főúri vadászatoknak legyen háttere. Tegyük hozzá: a hercegi birtokokon a társadalmi és politikai élet legmagasabb rangú emberei látogatták: a német császártól a Habsburg főhercegekig sokan megfordultak a tátrai birtokon. 521 Kegel (2012): 53. 522 http://www.magas-tatra.info/2012/12/christian-hohenlohe-herceg-vadaskertje.html 523 Kegel (2012): 54. 524 Uo., 53. 525 A beruházáshoz állami adókedvezményt kaptak. Lásd: Budapesti Közlöny, 1894. július 24. 526 Tiszai Evangélikus, 1906. augusztus. 527 Lásd: Molnár (1985): 578-579. 528 http://www.magas-tatra.info/2014/04/a-tatra-szimboluma-zerge.html 118
