Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
V. Az ipari termelés
A Szécsényben, Gyöngyösön, (Balassa)Gyarmaton és Füleken, vagyis a mezővárosokban lévő mészárszékeket bérelték tehát. A bérletből jelentősnek mondható bevétele származott a Koháry családnak 1724-ig, majd azt követően Koháry Andrásnak a területcsökkenés után megmaradt füleki mészárszék után.678 Az 1710-es évekből fennmaradt urbáriumok a malmokról is számot adnak. A füleki uradalomhoz tartozó Ipolygalsa faluban volt egy kétmalomköves malom, amelyben volt kásatörő, kenderkalló. A malom a földesúrnak körülbelül 80 kila búza bevételt szokott hozni. Ipolynyitrán is volt egy kétmalomköves malom, amelyet a helyiek csak felső malomként emlegettek, de a Koháry família közös tulajdonában volt még egy malom is itt. A bevételt három részre osztották: a falunak, a molnárnak és a földesuraknak. A malmok után járó földesúri bevételekből úgy osztozott a család, hogy először elkülönítették a Koháry II. Istvánnak járó 76 részt, majd a maradvány felét is ő kapta, a másik fele pedig a néhai Koháry Farkas fiaié lett. Az uhorszkai malom után nem „adóznak, hanem a molnár az úrdolgára fejszével tartozik előállni”. A füleki uradalom falvaihoz képest szerényebb bevétel, évi 25 kila búza származott a Béna vizén lévő füleki egymalomköves malomból.679 A szécsényi uradalomban az ecsegi malom molnárjának kellett úrdolgára előállni fejszével. Sipeken is volt a falunak egy malma, amely más nemesekkel közös volt. A sipeki malom után a Koháryaknak 1 rénes forintot és 50 dénárt kellett évente adni, valamint igény szerint a molnárnak fejszével kellett úrdolgára menni. Az Ipoly vizén egyköves malom forgott Varbón, Koháry II. István malmában. Ugyancsak az Ipoly segítségével működött a Szécsény mezővárosi kétmalomköves malom, amely a Koháry famíliának évente 80-90 kila búza bevételt termelt.680 A gyöngyösi uradalomhoz tartozó Viszneken Orczy Istvánnak és Almássy Jánosnénak volt csak malma a Gyöngyös vizén, de a két malom gátja „a vizeket annyira kitolta, hogy a határnak harmad részének alig vehetik hasznát” a Koháry-birtokhoz tartozó lakosok. A gyöngyösi uradalom Nógrád vármegyében elterülő Herencsény falujában volt korábban a Koháryaknak egy egymalomköves, felülcsapó malma, amely 1716-ban „puszta” volt.681 A zsélyi uradalomban a Palotai patak vizén volt egy egymalomköves malom Szklabonyán, amely után 20 kila búzát adtak, ártányt hizlaltak és fejszével mentek úrdolgát végezni. A kisújfalusi malomból évi 6 rénes forintot adtak, de a szklabonyai molnár tartott attól, hogy a kisújfalusi malom „elveszi a kenyerét”, s kérte a kisújfalusi malom bezárását a földesúrtól. A Kürtös vizét használó zsélyi malom után Molnár Mihály 1716-ban pontosan annyit adott, mint szklabonyai társa. (Balassa)Gyarmaton az Ipoly mellett lévő kétmalomköves malom bevételét a 678§ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A füleki uradalom számadásai (1720-1731). 679SziráCSIK, 2007.152., 156., 161., 168. ““Szirácsik, 2007. 33., 42., 54., 64. 681 Szirácsik, 2007.118., 148. 204
