Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
V. Az ipari termelés
földesúr átengedte a lakosoknak. A puszta malomhely újraépítéséről gondolkodtak ekkortájt.682 Az 1716. és 1718. évi urbáriumokban összesen 16 malmot említettek, míg az 1720 és 1731 között keletkezett számadásokban csupán hét tartozott pénzzel és kettő malomvámmal, tehát kilenc malmot tudunk beazonosítani 1720 után. Korábban is voltak malmok, amelyek sem pénzzel, sem malomvámmal nem tartoztak. 1724-ben a szécsényi és a gyöngyösi birtokok öt malommal kerültek ki a Koháryak kezeléséből.683 A Koháry-birtokok számadásaiban követhetjük tehát a malmok további sorsát. A Koháry család osztatlan birtokainak és Koháry II. István birtokának számadása 1720-ból a következő malmokról számol be „malom adajuk”, vagyis a malombér kapcsán. A lóciak 2 forintot adtak, a hradistyaiak 4 forintot. „Afüleki malom nem forogván a molnár sémi jövedelmet nem athatot”. A nyitrai két malom bérleti díja, avagy „tocs ára” 4 forintot tett ki. 1721-ben ugyanez volt a helyzet, de a füleki malmot már nem is említették. A Koháry család osztatlan birtokainak számadása alapján 1724-ben a szécsényi birtok visszakerült az azt zálogba adó Forgách családhoz, így csak a nyitrai és hradistyai malmok tartoztak az uradalomhoz, amelyek ugyanakkora összeget fizettek, mint korábban. 1726-ban ugyanerről számolhatunk be, bár május 9-én a „Nyitrai Fölső Malom, legények közt változás eset”, ezért felosztották a vámbéli gabonát, a Koháry família része kilenc kila búza, amit eladtak 5 forint 10 dénárért. Ugyanebben az évben 7 forintért őrlőkövet vettek a füleki malomba. A Koháry család osztatlan birtokainak számadása 1727-ből a hradistyaiak és a nyitrai két malom malomárendáját 4 forintra teszi, miközben a korponaiakét és uhorszkaiakét 5 forintra. Koháry András birtokának számadásában 1729-ből is megjelenik ugyanez a malomcsoport ugyanezzel az összeggel. A Koháry család osztatlan birtokainak számadása 1731-ből csak a hradistyaiak és a nyitrai két malom 4 forintos malomárendáját említi. 1726-tól mutatható ki az egy- és kétmalomköves malmokból származó malomvám. A két nyitrai malomból nemcsak pénzt várt a tiszttartó, hanem malomvámot is, amit elsősorban búzában teljesítettek, de akadt példa zabra is. Koháry II. István birtokrészén a litkei és galsai molnárnak nem kellett fizetnie pénzt, de malomvámmal tartoztak. 1729-től Koháry András birtokán malomvámot kellett adnia az akkor már pénzt nem fizető füleki malomnak. A malomvám a következőképp alakult.684 682 Szirácsik, 2007.81., 92., 95., 98-99. 683 Forrás: Szirácsik, 2007. §ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Filákove. A füleki uradalom számadásai (1720-1731). 681 §ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Filákove. A füleki uradalom számadásai (1720-1731). 205
