Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
III. A Nógrád vámegyei központú birtokok népessége és gazdálkodása
élő lakosság valamilyen formában kompromittálódott Rákóczi oldalán. A Rákóczi-kort követő szökések oka talán a politikai tisztogatás előli menekülés lehetett? Koháry II. István életében Magyarországon több olyan megmozdulás is volt, amit a császári és királyi oldal rebelliónak, lázadásnak bélyegzett. A Wesselényi-mozgalom kibontakozása idején a bécsi tanulmányai után hazatérő ifjú Koháry frissen kinevezett füleki kapitány volt, a Thököly-felkelés idején a várát támadó Thököly ellen harcolt, majd Thököly börtönében raboskodott, a Rákóczi-szabadságharc idején a birtokait is elvesztve a császár és király szolgálatában maradt.258 A Habsburg-ház elleni mozgalmak mélyen érintették Nógrád vármegyét is, ennek következtében Koháry számtalan nógrádi rebellissel kerülhetett kapcsolatba különféle tisztségei révén, de földbirtokosként is, hiszen ő volt Nógrád vármegye egyik legnagyobb földesura. Életrajza ismeretében elmondhatjuk, hogy természetesen Koháry küzdött a rebellisek ellen, olykor a közvetítői szerepet is felvállalta a két oldal között, de egysíkú lenne a Koháryról alkotott képünk, ha a rebellisekkel való kapcsolatát kizárólag a szembenállásra korlátoznánk. Még Koháry rokonságában is akadt szép számmal rebellis. Koháry II. István nagyanyja és Wesselényi II. Ferenc nádor felesége testvérek voltak, s anyja révén rokonságban állt Balassa III. Imrével, aki ugyancsak részt vett a Wesselényi-mozgalomban, sőt a Thököly vezette felkelésben is. Testvérének, Koháry Juditnak veje pedig az a Károlyi Sándor volt, aki II. Rákóczi Ferenc seregében a főparancsnoki tisztségig vitte. A császár és király a Wesselényitől hűtlenség címén elvett, Balassa III. Imre magva szakadásával kincstári kezelésbe került birtokok jó részét Kohárynak adta, aminek következtében anyja 1684. évi halálakor a Koháry családra szállt a korábban Wesselényi tulajdonban lévő füleki uradalom, illetve Balassa III. Imre egykori divényi uradalmának nagy része. A Rákóczi-szabadságharc után Kohárynak élő kapcsolata volt azzal a Károlyi Sándorral, aki aláírta a harcokat lezáró szatmári békét. 1727-ben például Károlyi Sándor és felesége Koháryhoz menet megszállt Füleken 20 cseléddel. Koháry II. István 1731. évi halálát követően pedig felesége révén Károlyi Sándor is részesedett Koháry birtokaiból.259 Mivel a vármegyében szinte alig akadt olyan földbirtokos, aki a Rákóczi-szabadságharc idején a bécsi udvarhoz hű maradt volna, nem nehéz olyan szomszéd birtokost találni, aki a fejedelem oldalán valamilyen fontos tisztséget látott el. Koháry szécsényhalászi birtokostársa például Ráday Pál, a fejedelem egykori titkára, kancelláriájának vezetője és diplomatája volt.260 Ezek a birtokosok gazdasági kapcsolatba is kerülhettek a Koháry-jószágokkal. A Rákóczi-szabadságharc idején hol császári és királyi, hol fejedelmi oldalon álló Forgách Simon szécsényi 258 A családra és Koháryra vonatkozó irodalom: Borovszky, 2004., Kempelen, 2001., Nagy, 1999. 25y SABO, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry - Coburg vo Fil’akove, 1727. és 1731. évi számadások. 2611Heckenast, 2005. 351-352. 86
