Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
VII. Az uradalom pénzmozgásai
év / forint fizetés, munkadíj ingatlan ingóság tizedbérlés egyéb összesen 1720 18% 2% 14%33% 33%100% 1721 24% 2%49% 0% 25%100% 1724 63% 0% 38% 0% 0%100% 1726 0% 0%100% 0% 0%100% 1727 52% 0%48% 0% 0%100% 1729 0% 16%67% 0% 0%100% 1731 5% 0% 45% 0% 50%100% A Koháry család közös birtokán a működési kiadás 1720-ban volt a legmagasabb (149,55 forint), azt követően jelentéktelennek mondható összegeket sorolhatunk ide. Minden évben jelentkezett az ingatlanra költött kiadás, miközben a többi kiadástípus nem mindig. Az egyes működési kiadástípusok csupán néhány forintos kiadást jelentettek az uradalomnak, és egyik sem haladta meg az évi 50 forintot. VII. 17. 1-2. táblázat Koháry II. István birtokának működési kiadásai (1720-1731)7W év / forint fizetés, munkadíj ingatlan ingóság tizedbérlés egyéb összesen 1725 31,45 14,67 355,00 6,15 407,26 1726 475,25 0,98 476,22 1727 419,71 8,15 501,81 100,00 1029,67 1730 350,19 22,15 482,74 248,15 1103,22 év / forint fizetés, munkadíj ingatlan ingóság tizedbérlés egyéb összesen 1725 8% 0% 4% 87% 2%100% 1726 100% 0% 0% 0% 0%100% 1727 41% 0% 1% 49% 10%100% 1730 32% 0% 2% 44% 22%100% Koháry II. István működési kiadásai jóval nagyobbak voltak a közös családi birtokénál, ráadásul folyamatosan növekedtek 407 és 1103 forint között. E birtokon ingatlanra nem költöttek, de a többi kiadástípus az 1726-os esztendő kivételével minden évben mutatkozott, és értékük általában számottevően meghaladta a közös birtok működési kiadástípusaiét. A legnagyobb összegeket a fizetésekre és munkadíjakra fordították, valamint a tizedbérlés is több száz forintot vitt el évente. 759 * 759 SABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A füleki uradalom számadásai (1720-1731). 234
