Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
VII. Az uradalom pénzmozgásai
VII. 18. 1-2. táblázat Koháry András birtokának működési kiadásai (1720-1731)76" év / forint fizetés, munkadíj ingatlan ingóság tizedbérlés egyéb összesen 1720 32,20 12,67 44,87 1721 139,95 14,43 12,32 31,45 198,14 1727 44,31 23,12 9,17 0,565 77,16 1729 43,37 16,37 8,16 1,14 69,03 1731 221,61 26,56 501,33 304,17 1053,66 év / forint fizetés, munkadíj ingatlan ingóság tizedbérlés egyéb összesen 1720 72% 0% 28% 0% 0%100% 1721 71% 0% 7% 6% 16%100% 1727 57% 0% 30% 12% 1%100% 1729 63% 0% 24% 12% 2%100% 1731 21% 0% 3% 48% 29%100% A működési kiadásokat tekintve különös jelenség Koháry András birtokán Koháry II. Istvánéval ellentétben, hogy nem csupán birtoka éves bevételéből (1727- 1731), hanem az osztatlan családi birtokból származó pénzekből (1720-1721) is fordított ilyen jellegű kiadásokra a fennmaradt számadások alapján. A működési kiadások a közös birtokéhoz hasonlítottak, majd az országbíró birtokának megöröklését követően 1731-ben hirtelen és nagymértékben megemelkedtek 1053,66 forintig. A nagyobb kiadások 1731-ig a fizetések és munkadíjak voltak, ezután pedig a tizedbérlés és az egyéb kiadások is növekedtek. A közeli divényi uradalomban az éves működési kiadások léptékekkel nagyobbak voltak: 1721-től 1731-ig 1548 és 2469 forint között mozgott éves összegük. A divényi uradalom működési kiadástípusai közül gyakorlatilag valamennyi megtalálható volt a joggal kapcsolatos kiadások kivételével a Koháryak-birtokain is, bár az ingatlanra fordított kiadások a divényi uradalomban jelentősebbek voltak. A kiadások között a divényi uradalomban a fizetések és munkadíjak voltak a legjelentősebbek, a működési költségek 13-65%-át alkották.761 A fizetések az összkiadások 5-22%-át jelentették a Zichyek lébényszentmiklósi uradalmában, de ez az érték 30-40% volt az Esterházyak kismartoni uradalmában.762 A Koháry-birtokok esetében a fizetések és munkadíjak aránya a divényi uradaloméhoz hasonlóan kiemelkedően magas volt. A családi birtokon a munkadíj az összes működési kiadás 5-63%-át tette ki 1726 és 1729 kivételével, amikor nem 76i’SABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fü’akove. A füleki uradalom számadásai (1720-1731). 761 Szirácsik, 2005.193. 762 Kállay, 1980. 94. 235
