Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
IV. A majorsági termelés
a szőlők alatt, a majorsági föld végében hét-nyolc szekér szénát termő, illetve a Sárkánycsapás alatt három, a víz között való réteken négy, a füleki határnál lévő Füveskertben hat, az Akasztófadombon 40, a Királyrétje végében hat szekér szénát adó rétek álltak rendelkezésre. A garábi majorsági rétet a helyi zsellérek szokták bérbe venni alku szerint fél tallérért. Ipolynyitrán a Závozalja rét volt a majorsági rét, amely általában hat szekér szénát termett, amikor „a víz el nem rontja”, bérbe szokták adni alku szerint hozzávetően 6 forintért. Nagydarócon kilenc szekér szénát termő majorsági rétet találtak: négy szekér szénát termőt a Cserniczben, két-két szekér szénára valót a pap gátjában és a fűzfák alatt és egyet az Andóban. „Ezen réteket, minthogy nem volt kinek eladni az idén, csak ottveszett a füve” - kesergett az 1716. évi urbárium készítője. IV. 7. táblázat A majorsági rét és legelő (1716,1718)637 település / szekér Koháry családé Koháry Istváné Koháry Farkas fiaié Szécsény ? ? Trázs 20-22 Lóc ? Sipek 5 Zahora 4 Zsély 20 Szklabonya 12 Bússá 7-8 Szentfalvapuszta 106-107 Garáb ? (IpolyjNyitra 6 Nagydaróc 9 A későbbi időszakban nem mérték föl a majorsági rétek és legelők területét. A számadások alapján viszont jól látszik, hogy a Koháryak közös családi birtokain és a birtokokon a rétek, legelők használatát a környékbeli parasztságnak gyakorta átengedték, ami a korszakban nem volt egyedülálló jelenség.637 638 Az egyes területeket általában ugyanazok bérelték. A rétek bérléséért és a nyári legeltetéséért az uradalmi kasszákba befizetett összegek gyakorlatilag minden évben jelentkeztek.639 637Szirácsik, 2007. ““Például: Orosz, 1995. 96. ““ Kisalmáspusztán megyeriek, bárkányiak fizettek rétbérlésért és nyári legeltetésért. A súnypusztai rét bérlése és nyári legeltetés miatt géciek és lóciak adtak ki pénzt. Bátkapusztán rét bérbeadása 1721-ben jelentkezett, rimóciak és sipekiek nyári legeltetésért fizettek. Farkasalmáspusztát szécsényiek rét bérlése, nyári legeltetés címén használhatták. Drajpusztán varbóiak és tarcsaiak rétet béreltek, nyári legeltetésért fizettek, miközben Patvarcpusztán (balassa)gyarmatiak rétek bérléséért, nyári legeltetésért, juhaik legeltetéséért. Keresztúr-puszta után az uradalmi kasszába fizettek rét bérbeadásért (1720), ilinyiek és marcaliak nyári legeltetésért. Varsányi és szécsényi majorsági réteket 193
