Szirácsik Éva: Gazdálkodás a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokain (1647-1731) - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 13. (Budapest, 2017)
IV. A majorsági termelés
A szénabevétel és -kiadás alakulását csak néhány számadásban tartották rögzítésre méltónak.640 Koháry II. István, valamint Koháry András birtokainak 1726— 1731 között készült számadásai arról tanúskodnak, hogy az országbíró javainak szénahozama (97-164 öl) jóval meghaladta unokaöccséét (8-17 öl), igaz az utolsó esztendőben Koháry Andrásé lett az év folyamán elhunyt Koháry II. István szénája is. A Koháry II. István-féle birtokról tudjuk, hogy a szénát füleki, persei, galsai, tőrincsi, (karancs)sági, litkei és apátfalvi rétekről gyűjtötték össze. 1730-ban Koháry II. István földjét „árvizek elrontották, szaporodott híjános [hiányos] szénával”, még a következő évben is úgy emlegetik, hogy „híjanos, csak nem semmirevaló”. A szénát az uradalmak állatállománya fogyasztotta. A széna eladása nem volt jelentős, csak ritkán és kis mennyiségben fordult elő. Koháry II. István birtokán 1727-ben közel 14 öl galsai szénát csak azért adtak el, „mivelgyarló vala”, valamint 1731-ben 37 öl szénáért kapott pénzt az akkorra Koháry Andráshoz került uradalmi kassza. Értékesítés helyett a maradékot inkább a következő évre rakták félre. 1726-ban Koháry II. István szénáját január elseje és június vége között lovainak és szarvasmarháinak adták, július elseje és december vége között pedig „német szekeres” lovainak, július 25-től „más Ex[cellentiá]d lovai, szarvasmarhái” részére, illetve Csábrágból (Karancs)Ságra hajtott juhainak. A következő évben január adtak bérbe (1721). Zavozi rétekért nyitraiak és a bolyki Ferenc István (1725) bérletet fizetett. Telkipuszta rét bérlésért a pilisiektől, vilkeiektől szedtek pénzt. A Kecskemét melletti Vacsipuszta után 1727. március 26-án árendát szedett a tiszttartó Koháry Andrásnak 1729-ben. (Vacsipuszta is a Koháry-birtok része volt ekkor, de nem tartozott a vizsgált birtokok közé.) Darócipusztán is rétet béreltek. Halászi két puszta házhely árendája 1727-ben került kifizetésre. Nagydaróci házhely utáni füvet adott el a tiszttartó 1727-ben és 1729-ben. Feketőerdőpusztán pilinyiek legeltettek 1726-ban, tőrincsiek rétárendát fizettek 1727-ben, valamint 1727. április 12-én 13'/2 öl szénát vettek meg, ludányiak nyári legeltetésért adtak ki pénzt 1730-ban. A nagykotrocói rét után és a közeli Mikótelkipusztáért gyakorta adtak árendát, éppígy Szentfalvapusztáért fizettek bénaiak, 1729-ben osgyániak nyári legeltetésért, pusztabérért, bénái ember irtvány rétecskéje árendájáért (1725), a bolyki Ferencz János jobbágy irtvány rét bérletéért 1729-ben. Nyitrai rétekért fizettek 1729-ben. 1730. május 27-én csákányházi jobbágyok bérelték Koháry II. István füleki pusztán lévő rétecskéjét. Bucsonypuszta erdeiben sávolyiak és bolgáromiak legeltetésért rendszeresen fizettek. Szamotercspusztát tekintve málnapatakiak, uhorszkaiak, kornaiak, hradistyaiak nyári legeltetésért fizettek pusztabért, míg a málnapataki Kupecz Jakab egy rétért (1724,1727), ugyanő rétek bérléséért (1727), málnapatakiak a pusztán termett gabona dézsmáját megvették (1726), málnapatakiak legeltetésért, rétbérletést „ urbáriam szerint” 1729-ben. Veselénypusztán osgyániak adtak pénzt nyári legeltetésért, nyitraiak rétekért, a bolyki Ferenc János jobbágy rétbérletért (1727), bolykiak rétecskéken termett fűért (1731). Galambapusztán csákányháziak rendszeresen nyári legeltetésért fizettek. Szalatnyapuszta után bért fizettek losoncapátfalusiak, bolykiak, Borovszky István (1726-1727, 1730-1731), losonciak és pinciek legeltetésért adtak pénzt, a garábiak irtvány rétek árendája és pusztaházhely árendája (1726) után, bár 1730-ban az árendát „le nem tettek, minthogy az viz el rontotta”. (§ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Filákove. A füleki uradalom számadásai [1720-1731].) A továbbiakban: §ABB, L. Rody a Panstvá, II. Panstvá. Panstvo Koháry-Coburg vo Fil’akove. A füleki uradalom számadásai (1726-1731). 194
