Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
A birtokos vagy annak helytartója
mert noha juridika politica355 folyó írásban figyelmet érdemelnének némely kontractusok hozzá adandó comentariusal356 együtt, amelybül az egy vagy más résznek eredeti ravaszsága kitetszene, melyei a kötések első lépésénél már hátulsó aitót nyitottak (amint az nagyérdemű Hitelbe mondattatik),357 amelyen kedve szerént kibuihasson, de ez írásom tzéljára éppen nem vezetne, tsak azt az egyet kimondanom kell, hogy ez illyen árenda alat egy egész jószág vagy dominium kibérlését érteni és nem különös beneficiumokat, regálét, faluszakaszt vagy majort, melyrül a kereskedési alkuk alkalmatosságával értekezni fogunk. Természetes, hogy a föld és jószág birtokosa, ha léte, vagyonja bizonyos álapottban vagyon, annak jövedelmével középpára szerint megelégszik, és így azt meghatározót áron másnak általadja - szinte azon álapoton viszakappni is kívánja. De éppen oly természetes, hogy az árendáló, aki a tőke jövedelminek lefizetésére magát lekötelez, talán caucziót358 is álét, közönségessen fél esztendőbéli árendát előre befizet, mindezekért 1- jutalmat, 2— történendő károk esetében pótolásról is gondolkodjon. - Meglehet ugyan, hogy elementáris veszélyekbül történtt kárát a birtokos egy részben contractus szerént együtt szenved, de mégis az árendásra maradott rész pótlását, a terméketlen esztendő ára változása, lopás, dög vagy akármi más ellenkező esetbül származó fogyatkozását honnan pótolja? Előre adott pénzének, cautziónak kamatját honnan veszi? A gazdálkodás elevenebb foltatásából követközőképpen a belé, merve fordítatott pénze és fáradsága után - tudniillik a forgó kapitálisból. Tagadhatattlan, hogy a status359 javára nézve a földbirtok kiárendálása hasznos és szükséges, mert megmaradván a tőke kapitális, az a belé fordítatott forgó kapitális által több embereket éltett és nem ritkán a polgárság vagyonát gyarapítja. És így sokai jobb jószágot másnak árendába adni, mintsem a culturába mozdulatban esztendőrül esztendőre maradni és úgy látzattni, mintha a jószág, domíniumok tsak azért volnának, hogy a fö és altisztek belüle jól élhessenek, és a birtokosnak magának azt adjanak. 355 juridika politica - jogpolitikai 356 commentarius - magyarázat, tudnivaló, példagyűjtemény, kommentár 357 Széchenyi István gróf Hitel című művében két helyen említ - más összefüggésben - hátulsó ajtókat, amelyeken a köz érdekében történő adakozás elől menekülnek ki egyes birtokosok. „Magyarországnak kereskedése sincs fejezet: Más nemzetekkel a’ concurrentiát ki nem állhatjuk” alfejezet és a „Mit kell tenni ’s min kell kezdeni” című fejezet. SZÉCHENYI, 1830. 119-120. és 176. p. 358 kaució - óvadék, foglaló 359 status - állam 93
