Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
Tekintetel a magyar hazánk gazdasági velejére
oly nehezen esmérné el magát, mint az, aki Pest fővárosnak kivált az újabb részét tízesztendők élőt látta volna, és most látná. Ne utáljuk a főldnéppünk álapotjára is egy kévéssé tekénteni, tisztább és magossabb az új, ha mindjárt fetskerakás válog vagy tömött parasztháznak szobái, kémények szaporodtak, rendes a zsupp, nádifödél, de még cserepzsindel is a faluinkon, kivált ha ott swábok laknak, már nem ritkaság; rendes ganaihely, kerítés, kertetske és gyümöltsfa napprul nappra gyarapodik és az útszákon is legalább akátzfa, a zivanyhomokba nyírfa, nyárfa ültettetik. A czigány is kibújik a pudriból és házatskákat tsinál. Hát az úr lakása?! Meszirül kitűnik, még egy kis compossessor172 curiája173 is valamivel külömböz, hát a nagy úré? Rendesség és ékesség körülveszi. Anglus kert, exotica plánták,174 számtalan virágok, gyümöltsoltoványok között kisétálunk herés földre, mesterséges vetett rétekre, meszirül fénelik175 a gyönyörű, romai templom formájú présház; rendessen és szorgalmatossan műveltt szőlőbe, hátul a szép nagy maktermő, rendes vágásokra felosztatott egyszer is vadásztilalomba tétetett erdő, amelynek hoszú alée176 közepén látjuk a (rendez vous de chasse)177 tsinos ékes jágerházat; de általmegyünk a változó rendbe szedett szántóföldeken (Wechsel und Reggeln Wirtschaft),178 melyekre számos jó trágyát hordanak és ugar nintsen; elmegyünk az szép új malom mellet, amelyel maid füréz, maid olaiütés öszvekaptsolva vagyon és elértünk a majorba. Álandó tágas istállók, fészer és paiták egy kiss vár képpét jádzanak, a puszták számos jármos ökör, béres hozzá, szekér, eke és a többi élesztje ezen haidan néma tanyát. - Schwaitzer tehény179 fejettetik, ahol valaha a gulabéli tsak vadságába keringolt és közönségessen tsak minden 172 compossessor - közbirtokos 173 curia - kúria, udvarház 174 egzotikus növények 175 fénylik 176 alléja - fasora, sétánya, sétaútja 177 rendez-vous de chasse - vadászkastély 178 Wechsel und Regeln Wirtschaft - szabályozott váltógazdaság 179 svájci szarvasmarha - Főúri majorságokban a 18. században is léteztek tejtermelő tehenészetek - különösen a Dunántúl és a Kisalföld tájain ahol a külföldről behívott sajtosok, vajmesterek a főúri udvartartás számára állítottak elő vajat és finomabb sajtféléket. Ezekben az 1680-tól lassacskán szaporodó „Schweizerei”-okban jól tejelő, nyugatról behozott teheneket gondoztak a svájci, tiroli vagy északolasz tehenészek. A fejőmestert a 18. századi uradalmi iratok többnyire svájcerosnak nevezték. Főként a Dunántúlon volt a tehenészetek neve: Svájceráj, Svájcer-hof Helvécia, s ez utóbbi itt-ott helynévvé, puszták nevévé lett. A 18-19. század fordulóján a Dunától keletre is megjelentek a svájcerosok, Svájcerájok. MAGYAR NÉPRAJZ 2. kötet. Tejgazdálkodás. 699-700. p. 54
