Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
Tekintetel a magyar hazánk gazdasági velejére
II. [Tzikelyl szakasz Tekén tetei a magyar hazánk gazdaság velejére (in den Grundgesetzen) alapos egységére (Einheit, unitas), valamint környülállásai külömbségére (Verschiedenheit in dem Verhältnissen, varietas adjunctorum) nézve. A rendes folamat (consequentia), melyet é világ mint170 physikai mint moralis forgásában tagadhatattlanul észre venni lehet mathematikai igazságá válik, hogy a gazdaság tudománya és annak foltatása is, amely minden tzivilizáltt nemzeteknek talpa, ugyanazon belső egységen és külső külömbségen alapul. Ezen belső egységén a nemzet léte (Bestand, existentia) gyökeresedik, külső külömbségeken pedig annak előmenetele (das Fortschreiten, progressio) tökéletesedésre az idővel, épül. Ha tehát egyess személyben, nemzetségben, tartományban, egész nemzetekben is valamelyes fenakadást (Stillstand, remora)171 észreveszünk, bizonyos hogy az a természet élő, indító törvényei elhibáztattnak vagy nem követtetnek. - Látunk pedig az egyik vagy a másikban zavart, hátramaradást vagy éppen öszveomlást? Akkor nem lehet kételkedni és a világ történetei régiül fogva megbizonyítják, hogy a belső egység megsértetett, elkerültetett, el is hagyattatott légyen - ezekre nézve harmintz esztendős gazdaságba való forgásom tapasztalása főképpen magyar hazámra nézve gondolkodásimat és okoskodásimat a követközendőkre érettette. Magyar hazánk még most a nagy európai statusok famíliájába egy termesztő (produzens, Erzeugungs) ország, amelynek nemzeti fő kintse a mezei gazdaságban fekszik, valamint az segéd müvészségekel öszvekaptsolva vagyon, úgy mint értz és sós- üvegbányák, borr, pálinka, salitrom és több eféle készítésivel, dohány, kender, méz-kivitelre való bőséges gyűitésével egyetemben. Ezek által nyőltt egy fél századtól fogva gazdaságbeli előmenetelünk, kifeitődésünk - ezekre ügyelvén végbevittünk sok erdei irtásokat, motsárok letsapollását, puszták megszállását, utak, hidak építésit és tanyánk faültetésekei való ékessítését, de még folyók regulátzióját is elkezdettük, úgyhogy Magyarországot külső tekéntetére, kivált a mezei gazdaságra nézve még a frantzia és az anglus is megelégedései megjárja. De aki talán harmintz esztendeig távol lett volna és ma viszatéme, sok helyeken, kivált az Alföldön 170 mint: itt ’mind..., mind’ értelemben használva 171 remora - akadály, késés, tartózkodás (TÖRVÉNYTUDOMÁNYI, 1843, 360. p.) 53
