Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
A gazdaság folytatása, Tanátskozás
magamnak nem kellene, készpénzért megveszik azt mások. - Én legalább harmintz esztendős praxisomba takarmánybőségen soha sem búsultam, de készpénzbeli hasznát többször vettem.) 3° A vonyós marha-ez ám a bökkönyő! Eszessen írott iffiúAndrée úr724 az újabb időbe „Über das Verhältniss des Akerbaues zur Viehzucht”725 - figyelmetessen olvastam azt, meg voltam kérve, hogy czensuráljam a könyvit, és valóban jól irrt jól eszmélkedet a ditséretre méltó szerző, de a mi hasznunkra egy kraitzár árát sem tanultam. Most se lehet e tárgyra nézve általiéban más és jobb tanátsot uj gazdának adni, mint arra ügyellen, hogy vonyós marhája jó, haszonvehető legyen és középszerű karban tartattasson. - Ne heverjen, ne kínoztassék. A számát az környülállások helyheztetés, mezei gazdálkodás módja, mellékes műveletek határozzák meg. Vonyós marhám, robotos erőm soha se volt fölösleg. - Tudnék én munkát adni akármenyim volna? De az elkerülhetettlen vonyós marha szükségért, legyen az ló vagy ökör a szántó földhöz képest a környülállás, a föld voltája (gleba) a jószág fekvése megálapétja, és fölösleg volna minden további szó e tárgyra nézve. 4. Marha tenyésztetésre nézve. Ha igaz hogy országunk még főképpen productum ország? Hogy természetünk kedveskedésében fekszik fő boldogságunk? - Én legalább úgy tartom. - És addig nem álmodozók fabrikákról, tzifra mesterségi status kintsérül, még az első magját nemzeti 724 André, Emil (1790- 1869, Kisbér) német erdész, a híres pedagógus, majd mezőgazdász André, Christian Kari (1763-1831) egyik fia. Salm hercegségi erdőgazdasági működése után katona lett, majd ugyanide visszatérte után dietrichsteini erdészeti tanácsnok is. Később Blansko (németül: Blanz, Cs.) főerdésze. 1823-tól a cseh, morva, isztriai, krajnai és osztrák területeken fekvő Auersperg hercegi erdőbirtokok főfelügyelője. Émil 1825- tól kezdődően egyik szerkesztője volt a Prágában megjelenő Zeitschrift Ökonomische Neuigkeiten und Verhandlungen című lapnak. Ezután önálló gazdálkodásba kezdett, bérletekkel és gépészeti fejlesztésekkel birtokot tudott vásárolni Prága közelében, s a mezőgazdasági ipar (cukorgyártás) és juhtenyésztés területén is sikereket ért el. Erdészettudományi és gazdasági rovatokat szerkesztett egészen 1845/46-ig a lapban. 1869-től Kisbérre vonult vissza, s ott is halt meg. Feltételezhetően ő az ifjú André, akinek egyik cikke, amelyet véleményezett Bartosságh. (MEINHOLD-NDB/ADB, 1953b; BRÜCKNER - LÖBE NDB/ADB, 1875.). A másik feltételezés, hogy André, Rudolf (1792-1825) 1818-ban írt könyvének (ANDRE, 1818, 1831) valamelyik fejezetéről van szó, mely több kiadást megért, még halála után is többször megjelent, így a negyedik kiadás 1840-ben Prágában. (178 oldalon), Rieger, Augustin előszavával. MEINHOLD - NDB/ADB, 1953b. 725 Über das Verhältniss des Ackerbaues zur Viehzucht - A földművelés és az állattenyésztés egymásra gyakorolt viszonyáról. 170
