Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)

Bevezetés

amely lehetővé tette számára, hogy elmélyüljön a tudományos kutatásban és szakírói tevékenységet is folytasson. Elsősorban a finomgyapjas-juhok nemesítéséről, hazai viszonyokhoz való alkalmazásáról írt, eleinte főként német, majd később magyar nyelven is. Az 1830. évi pozsonyi országgyűlésen özvegy gróf Batthyányi Kajetánné gróf Sigray Antónia,52 53 ifjabb Pongrácz János gróP és Barkóczy József báró54 képviseletében vett részt.55 Erről - miután nem a téma alátámasztását szolgálja -, nem tesz említést rövid életrajzában. Nyugdíjba vonulása után részben Pozsonyban, részben pedig a Szársomlyó-hegy lábánál, Nagyharsány és Villány határában fekvő szőlőbirtokán élt, amelyet apjától örökölt. Itt kezdte meg a bálványfa magról való szaporítását és a csemeteeladást. A német gazdák Brnoban, 1840-ben rendezett vándorgyűlésén nagy visszhangot kiváltó előadást tartott a bálványfáról (Ailanthus altissima, Götterbaum), melynek sokoldalú hasznosíthatóságát hangsúlyozta.56 Erről írt munkáját a német (SZINNYEI). Ezután foglalkozott feltételezhetően a könytár rendszerezésével a már nyugdíjas Bartosságh. 1825. június 3-án, még az Apponyi birtok-központban, Kölesden plenipotenciáriusként élő Bartosságh levelet küldött Pozsony vármegye Karai és Rendei számára, felhívva azok figyelmét, hogy gróf Apponyi Antal kamarás Bécsből Pozsonyba szállíttatja át híres könyvtárát, s „Miután kész házat nem találhattunk ujdann uj-tsuppan tsak azon tzélre való háznak építtését eltökéllette. A’mely Ugyan e Nemes Vármegyeházának szomszédságában el is kezdődött. [...] jövő Esztendőre tökélletessen elkészülni, kinyittatni és úgy azután minden a’ tudományokat szerető Hazafinak nem tsak puszta nézésére, hanem a’ könyvtárba arra el készíttendő szobába tetszése szerént való használtatására is szolgálni fog.” Újabb levele 1827 Pünkösd havának 13. napján kelt, melyben meghívja a vármegye küldöttségét a könyvtár megnyitójára, s egyben a rendszabást is mellékeli, „melyek alat ezen könyvtárnak használtatása a’ Publicumnak ajánltatik.” (Lásd COLLECTIO, 1827). A kiadvány címlapján a könyvtár szép épületének homlokzatával. 52 Batthyány Kajetán gróf (1760-1817), császári és királyi kamarás özvegye, Sigray An­tónia grófnő. 53 Szentmiklósi és óvári Pongrácz János gróf (1762-1845) császári és királyi kamarás. 54 Szalai és tavarnai Barkóczy József báró (1775-1836). Felesége Boros Jozefa volt. Egy leánygyermekük született: Szidónia. 55 PÁLMÁNY, 2011, 1543. p. 56 A Kínában (Jangce alsó folyása) és Koreában őshonos bálványfa a 18. században került Európábaés díszfaként ültették. 1856-ban Dél-Tirolbanmártermészetes előfordulású erdeje is volt. Magyarországi hódítását a Mecsek hegységben lévő nagyharsányi Szársomlyó­­hegy déli lábánál kezdte 1841-1843-tól. Azóta egész Magyarországon elterjedt. Magról jól szaporodó képessége, gyors növekedése miatt kopárfásítási céllal terjesztették, és miután fáját jól felhasználhatónak tartották (kőrishez, tölgyhöz hasonlították), kifejezetten ültették. Mára azonban kiderült, hogy az egyik legveszélyesebb özönnövényfajunk. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom