Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
A gazdaság folytatása, Tanátskozás
IX. Tzikely a gazdaság foltatása, tanátskozás Képzeltem én eddig magamnak egy, a gazdaság kormányozásához nyulló kimivelt és praktikus gazda nagy urat vagy annak helytartóját, és könyen érthetet az, mit adtam elő. Könyen is által fogja látni, mit akarok ebbe a tzikelbe, amelynek világossabb egy egyszere való tökéletes szemlélésére én most magamat oly nagy joszágu urnák képzelem, aki élete második felét a gazdaság valóságos foltatására fordítani akarná, de a mezei gazdaságról és a vele öszvekaptsoltt dolgairól különössen és praktice673 sémit sem ért. A Keszthelyi Georgikonra674 vagy Magyar О Várra675 cursusra menni vagy a Bétsi Universitasra676 egy pár esztendeig professorokat hallani már késsü - hanem az iffiusági előtudományok rendes elvégezése után vagy katonaságnál vagy civilis hivatalba életem tapasztalásaim kifeitődzetek, gondolni és számolni tanultam. Emberi, polgári és uradalmi kötelességeim 673 praktice — gyakorlatban 674 Gróf Festetics György (1755-1819) a hazai gazdálkodás fejlesztésére alapította iskoláját, amely 1797 júliusában egy tanárral (Balla Károly) és egy tanulóval kezdte meg működését. Célja az volt, hogy felsőbb szervezetű gazdasági tanintézete és földművesiskolája legyen, de hamarosan még hat, vagyis összesen nyolc külön rendeltetésű iskolai intézményt egyesített benne, melyek mindegyikének - közvetve vagy közvetlenül eredetileg saját birtokai számára a gazdatisztképzés volt a feladata. Az intézményt József nádor 1801. augusztus 23-án szántással avatta fel, s ettől kezdve külső (Festetics-uradalomtól független) tanulók számára is nyitott volt. Ugyanebben az évben a keszthelyi kis gimnáziumot ötosztályossá emeltette, és abban nemes ifjak számára convictust alapított (amelyet 1808-ban Sopronba helyezett át). Irodalom: SÜLÉ, 1967.; KURUCZ 1996, 2013 675 Az 1818-ban alapított Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet (1818-1850) Albert Kázmér szász—tescheni herceg birtokai számára képzett gazdászokat, bár külső jelentkezőket is fogadott. Az oktatás nyelve kezdetben latin, később német volt. 1850-ben megszűnt magán-tanintézeti jellege, Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet (1850-1869) néven az intézmény minisztériumi kezelés alá került. A kiegyezést követően, 1869-től Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet (1869— 1874) elnevezéssel működött, ekkor kezdődött meg a magyar tannyelv bevezetése, majd az oktatás párhuzamosan két évfolyamon, egy magyar és egy német nyelvű tanszakon folyt. 1874-ben a magyar mezőgazdasági tanintézetek közül elsőként emelték akadémiai rangra, s 1906-ig az egyedüli felsőfokú mezőgazdasági képzőhely volt, ekkor e rangot a debreceni, a keszthelyi, a kassai és a kolozsvári hasonló tanintézeteknek is megadták. 676 Az 1365-ben alapított bécsi egyetem igen jelentős szerepet játszott a középkori magyarországi értelmiség képzésében. A teológiai, bölcsészeti és jogi képzésen túlmutató természettudományos képzést a 18. században indították meg az orvosi fakultás létesítésével, melyen botanikát és kémiát is oktattak. Mária Terézia császámő idejében létesült a bécsi Állatorvosi Tanintézet a Landstrassén. 161
