Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
A tisztség változásáról
1 mintha a katonai rangírozást613 eképpen képzeljek, hogy a munkást, legyen az robotos vagy pénzes, mint közlegényt képzeljük — a kissbíró, tizedes vagy amint nevezik a pallér,614 tekéntem, mint Gfreitert [sic!]6'5 és a haidúkat, mint káplárokat616 - az ispányok617 hasonlók tehát ebben a képzeletben a hadnagyokhoz és több ispányok föllebbvalójok, tehát a tisztartó alkalmassint mint a kapitány, föllebbvalója a hadnagyoknak. Fő tárgya tehát a tisztartónak a mezei gazdaság a marha tenyésztetés és minden előadandó munka elrendeltetése, legyen az fuvarozás, forgatás a tárházba, a pintzébe, az építés mellet, az erdőbe vagy a műhelyekbe bányákba, pálinkaháznál vagy a malomba s.a.t. Reményiem, hogy ezen képzeledésem által világossan látjuk a tisztartóság körét a kormány általos rendeléseinek czélerányos végrehaitásába a jószág egész kiterjedésére nézve és minden ágozatok rendes öszvehangzásába. - Hogy ezáltal minden altiszt, cseléd, jobbágy és munkásai közel való értekezésbe lévén, hogy mint618 a gazdaságos tanátskozásba, mint a törvényes idomzatokba néki valódi felvilágosító szavának (votum informativum) kell lenni, könyen áttlátni és azért természetes ülése vagyon az uraság székeinél. Kitetzik ebből is, hogy az ispány természetes követője a fellebbtetésbe, akinek helyébe szintolyan természetessen a tisztartóság deákja, practikánsa vagy írásza léphet. 613 rangírozás- itt: rendfokozati sorbaállítás. Másik értelemben sorakozás. 614 pallér (francia, német eredetű ) - „szószószóló, szóvivő”. Bartosságh által idézett, mára elkopott jelentésének eredete a bajor-osztrák pallier, parlier átvétele, ennek forrása a francia parlier („szóvivő”) a parier („beszél”) igéből, ez a népi latin parabolare („példálózik, beszél”). - Pallérnak nevezték a szüretkor a szedők után járó embert, aki kis pálcával csapkodva a szőlőtőkéket, ügyelt arra, hogy sor ki ne maradjon, szedetlen ne legyen egyetlen tőke sem, továbbá irányította a szedők sorát is. („Pallérozott” - párhuzamosan élt a „csiszol” eredetű, kiművel jelentéssel használt kifejezés is, pl. „pallérozott mezei gazdaság”). Általánosan pedig a kőműves, építőmester vagy építési munkafelügyelő, -vezető megnevezésére használták. 615 der Gefreiter - őrvezető 616 káplár (francia, német eredetű) - tizedes (régi katonai nyelv) 617 ispán - Különböző korszakokban (és egyes összetételekben pl. nádorispán) nagyon eltérő jelentést hordozott. 1. a király által a vármegye élére kinevezett főtisztségviselő a 11-15. századi Magyarországon. Ispánnak nevezték ki a 11-12. században a világi előkelőket és a királyi főtisztségviselőket. A vármegye élén álló ispánnak neve a 15. századtól főispán. - 2. nagyobb uradalmakban a majorsági gazdálkodást irányító, a jobbágyok munkájára felügyelő, jobbára maga is jobbágy helyzetű földesúri tisztviselő. 618 itt: ’mind..., mind’ értelemben 145
