Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)

A gazdaságbéli tisztség és cselédek elrendeléséről

vagy az ellenség fogságába kerültt tisztjét, ha lehet, kivágja és önnön magát hamar és minden tétovázás nélkül eképpen ezerszer feláldoz anélkül, hogy tsak legkevesebb jutalom eszébe jutthattna, ezernyi ilyen esetek még tsak említés nélkül is megtörténnek, nemde fényesebb bebizonyítás ez? Ha tsak egy kevéssé mélyen gondolkodunk, hogy él az ember kebelébe egy valami, amit se Loke,485 se Cartésius,486 se Leibnitz,487 se Mirabeau488 el nem disputálhat és egy magyar huszár, ha fellebb említettem alkalmatosságai meg is hal, valóságos és maradandóbb bizonysága ennek, mint egy egész drága bibliotheka, a halhatattlanságnak és betsület erényének, melyen a vallások, az országok és a haza szeretetje alapul.

De ugyanazt az egy valamit az említett katonába, tisztbe, szolgába, ami a fellebb valónak büszkesége, önnkényes kevélysége, vagy hatalmas félelem üzése élesztje fel, elragadja a vitézségre az önnön maga elfeleitkezésse (melyet a német Statusphilosophusok489 szerént moralischen Resort490 hívattatik, mi pedig rugóerénynek neveznénk),491 hanem a fellebb valóba tapasztald: igazság és emberiség szerelme bizodalmát, engedelmességet, hálaadatosságot és hífséget gerjeszt.

Azért az előttünk forgó tárgyunkra nézve, ha mindjárt a cselédek vagy szolgák helyesztetése és természetre nézve testi korlátokat, következésképen a félelmet leginkább zabolának bevallani kell, úgy odajárul az erény és tudomány annak kormányozására, valamint a tisztségnél is szükséges a félelem jóllehet annak természetes fő zablája az erénybe, betsületbe és lelkiesméretbe helyesztetik.

485 Locke, John (1632. augusztus 29. - 1704. október 28.) angol filozófus, orvos és politikus. Az angol empirizmus egyik fő képviselője, egyike azon gondolkodóknak, akik a tapasztalatot teszik meg a filozófia alapelvévé: minden tudás a tapasztalattól függ és annak ellenőrzése alatt áll. Az államról, a vallási toleranciáról és a pedagógiáról vallott nézetei nagy befolyással voltak a felvilágosodásra és a politikai liberalizmusra. Ötvenes éveitől lett híres ember, de hírnevét végül filozófusként érdemelte ki, műveinek, elsősorban az 1683-ban megjelent Értekezés az emberi értelemről című munkájának, a publikálása révén. (Mátrai László bevezetője. John Locke: Levél a vallási türelemről. Szerk. Mátrai L. és Szigeti J., Akad. K. Bp., 1982.)

486 Descartes, René - latinosított nevén Renatus Cartésius (1596. március 31. -1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.

487 Leibniz, Gottfried Wilhelm (1646. július 1. - 1716. november 14.) polihisztor volt: jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus egyszerre.

488 Mirabeau, Victor Riqueti de, márki (1715-1789) francia közgazdász és filozófus, a fiziokratizmus iskolájának követője.

489 Statusphilosophusok - állambölcsészek, állambölcselettel foglalkozó szakemberek

490 Le resort - erő, lendület, rugalmasság, rugó. Moralischen resort - erkölcsi rugó.

491 rugóerény - erkölcsi hajtóerő

121