Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
A gazdaságbéli tisztség és cselédek elrendeléséről
a következése, rosznak pedig és hamisnak rósz a következése. - Ha ellenvalót történni tapasztalunk, az első esetben szerentsétlenségnek nevezzük, és azon könyörülünk, akit éri, és sajnáljuk őtett. - A másodikban pedig, ha mindjárt tsudáljuk talán irégylük is, mégsem követjük, annál kevesebben ditsérjük őtett, és ezáltal - jólehet tsak rövideden -, de reményiem világossan megmutattam, hogy a moralis consequentzia466 e világon a physica consequentziára467 alapítva vagyon és a gazda, kormányozó, midőn a bizontalan szerentsének tsak félve hisz, a szerentsétlenség ellen magát amenyire tsak emberi előllátása szerént lehet, bátorságba tesz. A jót, tudniillik fáradságának hasznát tsak a jó és igaz maga iparkodása után várhat - ellenben pedig mindég a bizonyosan várandó kártól félhet, félnie is kell. Mivel tehát a kormányozó ereje, tudománya és erényébe fegszik az egész gazdaságnak tőke, forgó és használó kapitálisok mivelése, haszon vagy kárvallás, nyilvánságos, hogy tsak önn maga hasznára ügyel, ha belső tökéletességeit külső foltatásba gyakorolni és az idő járáshoz képest előmenendő kimíveltségben is részesülni iparkodik. Ki nem látja által, hogy a világnak physica és moralis consequentziájábol a vallások, az országló székek és a philosophia, valamenyiek egy és azon igazságon alapultt törvényei tsak javára vágynak a nemzetek és személyek külső és belső tekintetben, és hogy az erköltsek gyakorlása a vétkek kikerülése minden némü tekintetben tsak személyes igazi önn haszonkeresés és hogy az a kormányozó boldogul, aki erejét, tudományát és erényét élete forgásában használni tudja. Ettül vezettettvén rendeli el és foltatja azután gazdaságának minden ágozatjait és abba szükséges tiszteket és tselédeket kormányoza. - De ki a tiszt? ki a tseléd? hol a határ? Nem ereszkedvén még itt a külömbféle tisztek neveztetéseibe, tsak egyáltallában szeretném a határ sinort468 tiszt és szolga, azaz tseléd közöt így húzni, hogy a cselédnek, a szolgáknak bére kiszabott munka, idő folytatás, vagy foglalatosságával talán öszvekapsoltt veszedelemért kiszolgáltatik. és eképpen a kötelességiek köre mintegy Testi korlát közöt foglalva látzatnék. - Tiszt pediglen az, akinek szolgálatjánál már betsületre és lelkiisméretre bízhatni lehessen, aki tehát valamint erényes és lelki korlátok között forog hivataljában; már a testi rendszabásokon fóllül, még lelki és erényi zablával inkább vezéreltethető, minthogy tsupa testi hatalomal czélját elérhesse vele a kormányozó. - Talán velem egyetértet már 466 moralis consequentzia - erkölcsi következmény, vélemény 467 physica consequentzia - anyagi következmény 468 zsinórt 116
