Takáts Rózsa (szerk.): „A' gasdasági kormány - írta egy aradi” - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 12. (Budapest, 2014)
A gazdaságbéli tisztség és cselédek elrendeléséről
a régiség midőn közmondásé vált, hogy „minden hatalom ál a félelembe és a szeretetbe” - félelem testi, szeretet lelki zabla nyilvánságossan. Ne saináljunk kormányozó urak! Legnagyobbtul fogva a legkisebbikig is ezen eszmélkedésemnek figyelmetessen engedni, mert aki ez életben tsak egy embernek is parantsol, abban a helyheztetésben vagyon, mint az, akinek parantsolatjára száz eke vagy kétszáz fuvaros szekér kiál, következésképpen egyforma princípiumokon469 alapul léte és vezéreltetik élte gyakorlása, tsak avval a külömbségel, hogy amenyivel többeknek parantsol, anyival nehezebb czélját elérni, annál nagyobb a gond és annál terhessebb a felelet, melyei belső és külső igazságnak, a világi látzatos és örökös láthatattlan bírónak tartozik, ha hatalmával czélerányossan nem élt, vagy szinte viszaélt? -Tudom én jól, hogy régentén nem olyan nehéznek találtatott parantsolni, mint mostani időben, esmérek én sok urat, sok tisztet, akik nevetségei nézik ama jó szomszéd özvegy aszonyt, hogyan tsalja meg ötét sok szemtelen és érdemetlen, a másik részrül a jó urfit, hogyan lopják meg tselédjei, mert az egyik, mint a másik szeretetek jó szóval kormányozni akar. - Azért ők tsak félelmet kívánnak gerjeszteni, jó szemet senkinek se mutattnak, káromkodás jelenti meszérül már elérkezéseket és remegve várja őket házi tselédjek, de még feleségek és gyennekej is - de azt merem kérdezni illyen rémítő dörmögőhez nem szokik a körülménye? Mennél lármásabb ő, annál bizonyossabban vagyon más gyengesége, amelyet maid kitanulja az, akit illet - ha pedig komor, halgatós, kemény az úr, ki tsak félelemei mozgatja alattvalóit, mit nyer az életnek gyönyörűségéből, melyek mégistsak fáradsága czéljának egyik része, és egyszóval, bizonyos é az, hogy a félelembe tartatott nép alya470 471 nem lopp, nem tsall?? És másféle ember, akit nem az éhség vagy szükség a despota47' kormánya alat megtartja, bizonyossan másképpen hasznát tudja keresni az ura kárával, amelynek éppen a félelem miat duplának, mérsékelettlennek kell lennie, hogy a megállást érdemelje. Ebben is tehát, valamint mindenütt a valóság a középpszerübe fekszik, tudniillik az igazság és szerelembül együ váltt derék úri jóságba, mely okos félelmet és hálaadatos bizodalmát geijeszt az alatta valókba. Én készakarta nem élek a közmondásba szokott szavakal és nem mondom, hogy szeretetet gerjezdhetünk alattunk valókba, holot mégis mint urak szerelemei viseltetthetünk hozzájok. - Mert szeretném, hogy a szeretet 469 princípiumokon - alapelveken 470 alja 471 despota - kényúr • 117 •
