Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005)
IV. A védekezés országos szintre emelése (1881-1889)
az üzem csak 1882 második felében kezdett termelni, addig Swosovicéből (Lengyelország) kellett az irtószert szállítani, amellyel Sólyon kívül elsősorban a Szinyérváralján, Apán, Peérett, Szcndrőn, Barczán, Tahitótfaluban, Vörösbcrényben és Literen lévő nagyobb területű vészlepett ültetvényekben gyérítettek. Mindemellett a minisztérium külön figyelmet fordított a szőlőterületek folyamatos ellenőrzésére - ezért állnak néhány év kivételével évről évre pontos adatok a rendelkezésünkre a kártevő terjedésének mértékéről -, és a fertőzött területeken elrendelt zárlat betartására. Az ország szőlőültetvényeinek felmérése 1882-ben tovább folytatódott, ekkor még ugyanis közel 70 000 hektár volt az át nem vizsgált terület nagysága. Az év decemberében ismét ülésezett az Országos Phylloxéra Bizottság. 16 '' A kártevő rohamos terjedésével kialakult helyzet miatt a bizottságnak számos újonnan felmerült kérdésben is döntenie kellett. Határozatainak lényege a következőkben foglalható össze: Minden vészlepett területet kötelező volt zárlat alá helyezni, és a zárlat fenntartását folyamatosan ellenőrizni kellett. Irtás továbbra is csak szakértői vélemény alapján, a negyed holdnál kisebb területeken volt elrendelhető, az ennél nagyobb kiterjedésű fertőzésnél az ültetvény szénkénegezése volt a hivatalosan ajánlott eljárás. Ennek minél több helyen történő megkezdése érdekében a bizottság azt a javaslatot tette a minisztériumnak, hogy az állam a szénkénegezni kívánó gazdáknak nyújtson kedvezményes állami kölcsönt. A kiirtott ültetvények után járó állami kárpótlásra vonatkozó elképzeléseket viszont - anyagi fedezet hiányában - a bizottság nem támogatta. Ellenben javasolta az agrártárcának minél több állami amerikai anyatelep felállítását és amerikai alanyra oltott ültetvény telepítését. Ennek előmozdítására újabb nagyobb mennyiségű amerikai szőlővcsszŐ-szállítmány megrendelését ajánlotta. 166 Az elárasztható területeken végzett munkálatokhoz a bizottság előterjesztésének értelmében a kultúrmérnöki hivatal ezután köteles volt segítséget nyújtani. A minisztériumnak benyújtott tervezet további állásfoglalásai alapján az immúnis homoki területeken a szőlőtelepítést adókedvezményekkel támogatták, a homoki borok minőségének javítása céljából pedig tanfolyamokat tartottak. Az értekezlet megállapította, hogy a vész terjedése következtében beállott változások, valamint az első berni filoxéraegyczménynek a második egyezmény által időközben történt módosítása új magyar filoxératörvény megalkotását teszi szükségessé. Ezért a bizottság még az év folyamán elkészítette az új törvény tervezetét, amelyet a törvényhozás elé terjesztett. 167 Az Országos Phylloxéra Bizottság által benyújtott törvényjavaslatot 1883 márciusában fogadta el a képviselőház, és mint az 1883. évi XVII. törvényt szentesítette. 168 A törvény a bizottság fentebb részletezett elvei szerint szabályozta a kártevő elleni védekezést, s a már kialakult gyakorlat jóváhagyásával egyben megalkotta a bizottság működési szabályzatát is. m A helyzet azonban tovább romlott. A fertőzött területek ekkorra már többnyire összefüggő, kisebb-nagyobb infectiocsoportokat képeztek. A legnagyobb 165 A tanácskozáson Csáky László, Cserháti Sándor, Deininger Imre, Emich Gusztáv, Fridvalszky János, Gaál Jenő, Gábor József, Herman Ottó, Horváth Géza, Keglcvich István, Kerkápoly Károly, Kerntler Ferenc, Korizmics László, Koppély Géza, Kriesch János, Liebermann Leo, Máday Izidor, Miklós Gyula, Mihalkovics János, Málnay Ignácz, Molnár István, Nedcczky Jenő, Paszlavszky József, Puetani Ödön, Staub Mór, Szaniszló Albert, Szalay Imre, Tisza László, Vásárhelyi Béla, Wartha Vince, és a jegyző, Ottlik István vettek részt. Jelentés, 1883. 8. p. 166 MOL F. I. K. Min. Ált. Iratok K-168-a-5. tétel 270. csomó (1883): Javaslat az amerikai alanyvesszők behozataláról. " ,? MOL F. I. K. Min. Ált. Iratok K-168-a-5. tétel 271. csomó. (1883): A filoxératörvény előkészítése. Benne: Jelentés a filoxéraügybcn. Az I872-1880-ig a minisztérium által tett intézkedések és az Országos Phylloxéra Bizottság jegyzőkönyvei. m Jelentés, 1884. 53-55. p. 169 Lónyay, 1891. 61-62. p. Lásd az 5. mellékletet.
