Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005)

III. A filoxéra elleni védekezés kialakulása (1872-1881)

latok nélkül kellett hazatérnie. Az osztrák szakemberek ugyanis éppúgy megosztottak és némiképp tanácstalanok voltak a filoxéraügyben, mint magyar kollégáik." A védekezés helyi megkezdése, illetve folytatása mellett a vész terjedését is megpróbálta lassítani a bizottság. Az 1880. február 25-én tartott ülésén hozott határozatai szerint mindennemű szőlővcssző-forgalmat betiltottak az ország területén, és körrendeletben utasították a vármegyéket egy állandó, a szőlőket folyamatosan figyelő megyei testület (Megyei Phylloxéra Bizottság) felállítására, valamint a szőlősgazdákat a kártevő természetével, jelentőségével és az ellene való védekezés módszereivel, lehetőségeivel megismertető szakmai tanfolyamok megszervezésére.

100 A minisztérium a bizottság általjavasolt intézkedéseket elfogadta, és már március folyamán hozzákezdtek a fertőzött területeken a kártevő elleni védekezéshez. Nagykárolyban és Keszthelyen Cserháti Sándor irányításával kiirtották a fertőzött szőlőket, és a talajt nagy mennyiségű szénkéneggel fertőtlenítették. A kassai, szatmárnémeti és debreceni területeken - amelyekről ellentmondásos hírek érkeztek a bizottsághoz - alapos vizsgálat kezdődött. Pancsován és Peéren a zárlat szigorú fenntartása mellett megszervezték a rovar biológiai és élettani megfigyelését. A filoxéra elleni küzdelem legfelsőbb szintű irányításával az 1879-ben országos borászati kormánybiztossá kinevezett Miklós Gyulát bízták meg. Ez a tisztség nem csupán a filoxéra elleni küzdelem koordinálását, hanem az összes megoldásra váró szőlészeti-borászati probléma - az állami és magán szaporító- és oltvány telepek felügyelete, a telepítésre javasolt fajok jegyzékének összeállítása, az Országos Központi Mintapince megszervezése, a borászati törzskönyv létrehozása, a hazai és külföldi borkereskedők név- és címjegyzékének összeállítása - figyelemmel kísérését jelentette.

101 Emellett az Országos Phylloxéra Bizottság megbízottjaként a filoxéra kísérleti telepek megszervezése is Miklós Gyula (valamint Horváth Géza) feladata lett.

102 A bizottság 1880. március 23-án tartott ülése újabb határkövet jelentett a kártevő elleni küzdelemben. Ekkor határozták el ugyanis az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás felállítását, melynek létrehozásában jelentős szerepet vállalt Herman Ottó, aki 1880 tavaszán a képviselőház elé terjesztett javaslatában meggyőző érveket sorakoztatott fel a filoxéra elleni küzdelem tudományos alapokra helyezése mellett.

103 99 Jelentés, 1872-1880. 48-50. p. "'" A tél és a tavasz során Keszthelyen, Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Sümegen és Tapolcán tartottak filoxéra-tanfolyamokat. Jelentés, 1872-1880. 52-53. p. 101 „A borászati törzskönyv célja egyrészt könnyű és pontos átnézetet adni a kereskedő világnak az országban eladásra szánt bepinczézett borokról, másrészt a termelőknek borkészleteik értékcsíthetésére segédkezet nyújtani" - fogalmazta meg a törzskönyv célját az első megjelent könyvben Miklós Gyula. In: Borászati Törzskönyv az 1883. évre Budapest, 1883. Az Országos Központi Mintapince 1881. május l-jén kezdte meg működését Budafokon. Célja Magyarország borainak reprezentatív bemutatása volt mind a belföldi, mind a külföldi kereskedők számára. Emellett a szőlő- és borkultúra fejlesztésében is jelentős szerepet játszott, pincemesteri tanfolyamok szervezése, vincellér-továbbképzés és a kistermelőknek nyújtott szaktanácsadás révén. A mintapincének jelentős szerepe volt a borpalackozás szükségességének propagálásában is. Megszervezése a modern magyar szőlő- és borgazdaság megszületésének egy újabb, igen jelentős állomása volt, s sikerességét jelzi, hogy a pincészetében kezelt borok közül a bordeaux-i borkiállításon - ahol a világ legjelentősebb borvidékei képviseltették magukat - két arany-, három ezüst- és tizennégy bronzérmet nyertek el. A mintapince vezetői 1884-ben Kremer Fülöp főpincemester, Fleschut Lajos pénztárnok, Tímár Dezső könyvelő és Schverzel Jakab pincemester voltak. 102 Az Országos Borászati Kormánybiztosság Budapesten a IX. kerületi m. kir. fővámházban kezdte meg működését. Miklós Gyula helyettese Sárosi Saárossy-Kapeller Ferenc miniszteri titkár, beosztottai Kolozsváry László és Lónyay Ferenc minisztériumi segédfogalmazók, valamint Veres Alajos és Földváry Ferenc irodavezetők voltak. Miklós, 1882. 42. p. Borászati Törzskönyv, 1884. 396. p. ""Jelentés, 1872-1880. 54-55. p.