Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005)

V. A szőlőültetvények állami támogatással való rekontstrukciója (1889-1910)

gyében létesítettek már magánkézben vagy egyesületek, illetve a települések kezelésében lévő amerikai alanytelepeket.

260 Az 1893. évben 33 új filoxéragócot fedeztek fel a történelmi Magyarország területén, így Horvátországban 368-ra, Magyarországon és Erdélyben pedig 2359-re emelkedett a fertőzött települések száma.

261 Az állami amerikai szőlőtelcpek közül a nagyváradit, a székesfehérvárit és a budafokit a minisztérium átadta a településeknek, azzal a kikötéssel, hogy az itt termelt vesszőket továbbra is díjtalanul bocsássák a telepítők rendelkezésére.

262 Az állami kezelésben lévő telepek továbbra is ezt az eljárást követték, így az év során több mint ötmillió amerikai fajú vesszőt osztottak szét az igénylők között. Az évek óta tartó következetes intézkedések eredményeként ebben az évben már 1000 községben műveltek amerikai fajú ültetvényeket. 1892-ben újra indították a Franciaországban termelt szőlővesszők importját is. Az év során 5 664 795 db, 1893-ban pedig érjabb 3 447 150 db amerikai fajú vessző érkezett az országba. Az egyre növekvő telepítési kedv eredményeként az év végére közel 2900 hektár volt oltványszőlővel, 870 hektár, pedig direkt termő amerikai vesszőkkel beültetve. A legtljabb betegség, a peronoszpóra ellen pedig csaknem 60 hektáron védekeztek már rézgálicos (bordói lé) permetezéssel. A Paulis-barackai oltványtelep termelése is szép reményekre jogosított, de a Maros 1893 tavaszi nagy áradása tönkretette az itt felhalmozott mintegy két és fél milliós oltványkészletct.

263 Az elemi csapás után a minisztérium 50 évre bérbe adta a telepet a filoxérával kapcsolatos első nagyobb szabású magyar tőkés magánvállalkozásnak, az Arad-Baraczkai Szőlőoltványtelep Részvénytársaságnak, melyet a környékbeli birtokosok alapítottak 300 000 forint kezdőtőkével. A szerződés értelmében a részvénytársaság kötelezte magát az első két évben két-két millió oltvány előállítására, 1896 és 1899 között évenként ötmillió, 1900 után pedig évente 10 000 000 oltvány termelésére, valamint az oltványáraknak hat év alatt 25%-kal való csökkentésérc. (1893-ban 1000 db oltvány 120 forintba került, a szerződés értelmében ezt 1899-ig 90 forintra kellett csökkenteni.) Ezenkívül a részvénytársaság kötelessége volt az újabb árvíz elleni védelem biztosítása és a termeléshez szükséges infrasrtukturális beruházások elvégzése. Ennek fejében a földművelési minisztérium nagy mennyiségű amerikai vessző átadásával, 1894-1895-ben 10 000-10 000 forinttal, 1896 és 1899 között pedig évente 25 000 forinttal támogatta a vállalkozást.

264 Az oltványtelcp működése egyébként az elemi csapás mellett más problémákat is felvetett. Több magyar szakértő is elégedetlen volt a Richter Ferenc által népszcrtísített francia oltási mcklokkal, és helyette a magyar eredetű zöldoltást ajánlották. Sokan nem tartották megfelelőnek az eredési százalékokat sem, és sokallták az oltványok nagyüzemi előállításának költségeit is. A vita még a századforduló után is tartott, s talán még tovább is folyt volna, ha a trianoni békediktátum a telep Jugoszláviához csatolásával pontot nem tesz a végére. A szőlészeti-borászati felügyelőségek rendszere beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A kártevő jelenlétének megállapítása, az amerikai fajokkal való telepítés, a szénkénegezési munkák felügyelete, a homoki szőlőtelepítések figyelemmel kísérése mind-mind a szolgálat hatáskörébe tartozott. Emellett a legnagyobb érdeklődés az egyre több helyen 2M Jelentés, 1892. 217-222. p. 261 Jelentés, 1891-1893. 11. p. 262 MOL F. I. K. Min. Ált. Iratok K-168-a-llO. csomó (1891.) 9. tétel: Budafok község kérvénye amerikai szőlőtelep felállítása érdekében. Jelentés, 1892. 175. p. 2M Jelentés, 1891-1893. 16. p. 264 Jelentés, 1891-1893. 16. p.