Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 10. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 2005)

V. A szőlőültetvények állami támogatással való rekontstrukciója (1889-1910)

dclmczőségc a telepítési kedv növekedésével egyenes arányban fog javulni. 253 Ez pedig mind a gazdák, mind a szőlőmunkások számára komoly előrelépést jelentett a korábbi tanácstalan és reményvesztett állapotokhoz képest. Ebben az évben - a kártevő megje­lenése óta először - csökkent az újonnan felfedezett filoxéragócok száma. Az újonnan zárlat alá vett települések száma 154 volt, jóval kevesebb, mint az előző esztendőben. 234 Ez azonban nem a filoxéra lassúbb terjedésének, hanem annak a jele volt, hogy az össze­függő nagy ültevényeket, azaz hazánk legjelentősebb borvidékeit, már teljesen ellepte a veszedelem. Ugyanakkor olyan vidéken (Alsó-Fehér vármegye) is megjelent a filoxéra, amely addig mentes volt a fertőzéstől. Az év végén már összesen 2324 település volt vészlepctt, ami az ország szőlőinek több mint 40%-kát jelentette. 233 Az amerikai vesszők iránti keresletnövekedés töretlen volt. Kielégítésérc az agrártárca két új anyatelcpet állított fel Nagycnyeden és Tordán. Ekkor már egyértelmű volt az eu­rópai szőlővel készített nemes oltványok döntő szerepe. 256 Az elsőként telepített amerikai fajú (direkt termő) ültetvények termőre fordulásával ugyanis kiderült, hogy azok bora a pinceművelctek leggondosabb elvégzése mellett sem felel meg a hagyományos európai ízlésnek, míg az oltványokból álló ültetvények éppolyan bort adnak, mint a régi szőlők, és élettartamuk sem rövidebb azokénál. Ez azt jelentette, hogy a kormányzati intézkedé­sek mellett a szőlőbirtokosok törekvéseiben is mind egyértelműbben az oltvány ültet vé­nyek váltak a filoxéra elleni védekezés legfőbb eszközévé. Magánvállalkozások hiányában a 63 hektár nagyságú Paulis-barackai állami oltvány­telep volt az oltványkészítés központja. Az 1891-ben létesített intézmény első termelő éve 1892 volt. Richter Ferenc francia oltványszakértő (a montpellicr-i Lccnhart és Krüger oltványtermelő magáncég egyik tulajdonosa), akit a minisztérium még 1891-ben szer­ződtetett, ebben az évben kezdte meg kilenc munkatársával a magyar oltványkészítő szakmunkások betanítását. Két és fél hónap alatt több mint ötszáz szakmunkást ta­nítottak meg a leginkább bevált francia oltási módokra. 2 " Richter 1892-ben több ne­ves borvidékünket (Tokaj, Arad, Villány, Pécs, Kamcnicza, Karlócza, Fehértemplom, Verscc, Balaton-felvidék) felkereste, és tapasztalatai alapján borvidékenként különböző alany fajtákat javasolt. Megállapításait a minisztérium hivatalos ajánlásaként hozták nyil­vánosságra. 258 A homoki szőlőtelepítés is tovább folytatódott. A már bevált haszonbérleti rendszert alkalmazva Pazony és Hencse határában összesen 690 hektárt osztott fel 0,5-2 hektáros parcellákra és adott bérbe a kormányzat, amely mindemellett a filoxéra elleni egyesületek támogatására is komoly összeget (26 046 forintot) fordított. 239 A szőlős­gazdák kezdeményezéseinek száma ugyanis évről évre nőtt. A kártevő elleni védekezés céljából további egyesületek alakultak - általában az OMGE helyi tevékenységéhez kap­csolódva - többek között Nagymaroson, Egerben, Gyöngyösön, Miskolcon, Tállyán, a Balaton-melléken, Veszprémben és Székesfehérvárott. Ezenkívül szinte minden vármc­253 Jelentés, 1892. 151. p., Csorna, 1994-1995. 307. p. 254 Jelentés, 1892. 154. p. 255 Jelentés, 1892. 156. p., 205. p. 256 1892-ben a kormányzat az állami anyatelepeken termelt, a magántermelőktől vásárolt, illetve a Franciaországból importált vesszőkből 10 791 233 db-ot halmozott fel, amelyből az év során három és fél milliót osztott szét vagy értékesített alacsony áron. Az amerikai anyatelepek száma az év végére megközelítette a hatszázat, területük nagysága pedig meghaladta az 500 hektárt. Jelentés, 1892. 183. p. 257 Jelentés, 1892. 204. p. 258 Richter, 1892. 5-12. p. 259 Jelentés, 1892. 214. p., 217. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom