Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)
II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 3., Növénytermelési intézetek
vetőmagtermelő telepek létesítése és azok ellenőrzése. Mindezekről majd az állomás ezen tevékenységi körét átvevő Növénynemesítő Intézet tárgyalásakor esik szó. 190 Visszatérve a Növénytermelési Kísérleti állomás történetének ismertetésére, elsőként szervezeti felépítéséről kell szólni. Munkáját két osztályra tagozódva végezte, az egyikben gyakorlati szempontok előtérbe helyezése mellett a termelők, „gazdák" ,egyesületek, oktatási intézetek, egyszóval külső résztvevők bevonásával folytatták a termelési és trágyázási kísérleteket. Ide sorolhatjuk még az intézet tulajdonában lévő vagy bérelt kísérleti telepein folyó munkákat is. Az állomás másik részlege a tudományos irányú kísérletek végzésére öszpontosította energiáját, korabeli megfogalmazás szerint előtérbe állott a „Behatóbb vizsgálatokat igénylő növénytermelési és trágyázási kísérleteknek tanulmányozása, növénytermelés körébe tartozó a grikultur-kémiai vizsgálatok végzése, és a külföld ilyen irányú tevékenységének Ogyelemmel kisérésére." Mindezek ismertetése után tekmtsük át, milyen személyi és anyagi feltételek álltak rendelkezésre a fentiekben vázolt feladatok megvalósítására. Mint már emhtettük, az állomás 1895-ben nyerte el önállóságát, de a későbbiek során is nagy mértékben támaszkodott az Akadémia erőforrásaira, hiszen annak oktatói itt is végeztek kutatómunkát. Kezdetben mindössze négy főt foglalkoztató állomás létszáma 1895-re már hatra nőtt. 192 A későbbiek során tovább emelkedett a foglalkoztatott kutatók és segéderők létszáma és ennek köszönhetően 1905-re tizenkettő, a korszak végén pedig tizenöt fő alkotta az állomás személyzetét. Kevés magyarországi kísérleti állomás dicsekedhetett olyan kiváló szakembergárdával, mint a Növénytermelési Kísérleti Állomás, hiszen a hazai agrárkutatás szinte minden nagy egyénisége eltöltött itt rövidebb - hosszabb időt. A teljesség igénye nélkül ennek illusztrálására álljon itt a névsor: Doby Géza, Floderer Sándor, Grabner Emil, Hankóczy József, Herke Sándor, Jancsó Béla, Röszler Károly, Sigmond Elek, Surányi János. Mindehhez járult még a két nagyszerű igazgató személye: az alapítástól 1909-ben bekövetkezett hírtelen haláláig Cserháü Sándor, majd pedig Gyárfás József. 194 Kiemelkedő tudású szakemberek már önmagukban garanciát jelentettek a tartalmas munkavégzésre, de az állomás anyagi körülményeinek javulása is hozzájárult az eredményekhez. Magyaróvár Lucsony nevű részében fekvő intézet 1895-től megvalósuló önállósulásától, Darányi Ignác rniniszterségének kezdetétől, részesült olyan támogatásban, amelynek köszönhetően érezhetően javult a munka minősége és légnyegesen növekedett annak mennyisége. 195 A századfordulóig felépült az állomás főépülete, benne kapott helyet a bakterológiai és az agrokémiai laboratórium, átadásra került a kísérleti malom és sütöde, továbbá a cukorrépa-laboratórium. Szakmai szempontból nagyra értékelhető a tenyészház, a
