Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)
II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 3., Növénytermelési intézetek
Kühn-Woltmann-féle tenyészedénytelep, valamint a kísérleti célokra létesített betonmedence elkészülte is. 196 Az állomást fejlesztő beruházások között tartjuk számon az Aradon 1901-ben megnyílt, de teljes egészében az óvári intézet irányítása alatt álló „fiókállomás"-1, azaz kísérleü telepet Működése lehetővé tette az óváritól eltérő talaj- és klimatikus viszonyok közötti munkát. Először Gyárfás József a kinevezett vezető, aki óvári „kiemelése" után a tehetséges Röszler Károlynak, Cserháti Sándor vejének adta át a tisztséget. 197 Csak zárójelben szeretnénk megjegyezni, hogy a korszakban több „fiókállomás" létesítésére már nem került sor, annak ellenére, hogy ilyen irányú megkereséssel például az Erdélyi Gazdasági Egylet is fordult Darányi miniszterhez. 1 8 Az évek múltával természetesen növekedett az állomás költségvetése is, alacsonynak tartott kezdeti 800 forintról 1894-re már tizenötezerre, egy évvel később húszezer forinttá emelkedett. 199 A támogatás összege 1909-ben elérte a negyvennyolcezer koronát. 200 Az éves rendes költségvetési juttatásokon túl csak esetenként tüntették fel az egyes kísérletekre fordítható összeg nagyságát, de ezek pontos és tételes felsorolásának hiánya lehetetlenné teszi a támogatás tényleges mértékének megállapítását. Az ilyen adatok szórtsága ellenére is megállapítható azonban az állomás anyagi ellátottságának örvendetes növekedése. 201 Rátérve most már az állomás működésének részletes vizsgálatára, vegyük először szemügyre a gyakorlati kísérleti munkát előkészítő, azt megalapozó tudományos irányú tevékenységet. Ezt kizárólag az állomás területén, annak épületeiben, illetve kísérleti parcelláin, valamint a tenyészházban és 202 tenyészedénytelepén végezték. Az üzemi körülmények között végrehajtott szántóföldi kísérletek módszertanának kidolgozása érdekében ugyanis szükség volt a laboratóriumi körülmények között folytatott vizsgálatok eredményeire. E célt szolgáiul a korábbiakban említett tenyészház felépítése, amelyik a hallei kísérleti telepen üzemelő Wagner-féle típus javított változata volt. 203 Tudományos szempontból legalább ilyen indokolt és nélkülözhetetlen a tenyészedénytelep megépítése is, ahol Wagner tervei alapján gyártott edényekben trágyázási, a Kühn-Woltmann-féle edényekben pedig főleg magtenyésztési kísérleteket folytattak. A betonmedencék a szőlőtrágyázás hatékonyságát vizsgáló eljárások kontrollálására épültek 204 A szántóföldi kísérletek megkezdése előtt kisparcellás kísérletekre is mindig sor került, erre a laboratóriumi eredmények ellenőrzése végett volt szükség. Ezt a tenyészedénytelephez tartozó 3,3 kat. holdas belső területen, továbbá egy, az állomás rendelkezésére bocsátott 10 kat. holdas területen végezték. Ha kisebb mértékben is, de az aradi kirendeltségen is foglalkoztak tudományos kísérletezéssel és megfigyelésekkel, itt elsősorban az öntözött rétekre, szennyvizekre és a szikes talajok javítására vonatkozó munkálatokat folytatták és ezek elősegítésére 1903-ban egy kémiai laboratóriumot is felszereltek. 2 5
