Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 3., Növénytermelési intézetek

minisztérium, a külföldi pédáklól eltérő szervezeti formában létesítendő állomást 185 tartotta a legjobb megoldásnak. Az eLső évek eredményes munkáját akadályozó körülmény volt, hogy az. intézet igényelt költségvetésének csak mint egy 1/4-éből, azaz 800 frt-ból gazdálkodhatott.

1 6 A későbbiek során ugyan emelkedett a támogatós nagysága, de ' 187 még mindig nem érte el az állomás vezetői által elégségesnek tartott mértéket Mégis, a szerény támogatottság ellenére produkált eredmények arra a felismerésre késztették a Földmívelésügyi Minisztériumot, hogy jelentőségének megfelelően foglalkozzék az állomás ügyével Az 1544/VTI. 1-a 94. szám alatt kelt rendeletben a minisztérium megfogalmazta abbéli szándékát, hogy a növénytermelési kísérletezést a korábbinál szélesebb alapokra óhajtja helyezni és ennek végrehajtásában számít a gazdasági tanintézetekre és földmíves iskolákra, az állami tulajdonát képező gazdaságokra, továbbá minden megyei gazdasági egyesületre. A rendeletet ismertető körlevél Cserháti Sándornak a „ magyar kir. növénytermelési kísérleti ügy vezetője" címet és jogkört adományozta és felszólította a címzetteket, hogy szíveskedjenek „növénytermelési avagy trágyázási kísérletekben való részvétébe vonatkozó felszólításnak eleget tenni, illetve azokat támogatásában részesíteni és működése területén elősegíteni."

188 Ezt követően került nyilvánosságra az FM 70.156/1895. számú rendelete, amely előírta az intézet szervezeti átalakítását, azaz elnyerte önállóságát, nevét pedig ,, Orsz. M. kir. Növénytermelési kísérleti Allomás"-xti változtatta, és elrendelte az itt folyó szakmai tevékenység kiszélesítését. Ez a gyakorlatban az alábbi feladatok elvégzését jelentette; ,, a/ a növénytulajdonságokat értékükre kipróbálni és a beváltakat terjesztem; b/ az országban termelni szokott vagy a termelésre alkalmas miveleti növények kipróbálására érdemesnek mutatkozó fajait, illetve fajtáit vagy fajtaváltozatait kipróbálni és a beváltakat terjeszteni és termesztésüket begyakorolni; c/ a mesterséges trágyaféléket kipróbálni és az okszerű trágyázás ismereteit terjeszteni; d a különböző talajjavító eljárásokat tanulmányozni gazdasági szempontokból és az elért tapasztalatokat gyakorlatilag értékesíteni; e/ talajmívelő és növényápoló kísérleteket végezni és az új talajmívelő rendszerek értékét megállapítani; f beható vizsgálatot igénylő növénytermelési kérdéseket tudományosan tanulmányozni, a növénytermelési tudományt fejleszteni a külföldi hasonló intézmények tevékenységét figyelemmel kísérni; g/ növényfaj azonosság megállapítását célzó vizsgálatokat végezni; h/ a földmívelésügyi miniszternek, valamint hatóságoknak és hivataloknak fenti kérdésekben szakvéleményt adni; i a közönségnek a fent körülírt növénytermelési kérdésekben ingyen tanácsot és útbaigazítást nyújtani; j/ az állomás működése révén elért, valamint hasonló irányú külföldi tapasztalatokat, úgyszintén az. okszerű növénytermelés ismeretét terjeszteni szakelőadások, kiadványok és szakirodalmi tevékenység útján."

189 A fentiekből nem tűnik ki és nem válik egyértelművé, de az állomás feladatat képezte még a növénynemesítés ügyének felkarolása mellett a vetőmagtermelés hazai bázisának kiépítése,