Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)
II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 2., Vetőmagvizsgáló állomások
A budapesti és a hazai társintézetek forgalmi adatait rögzítő összesítésből egyértelműen kitűnik, hogy az állomás egymaga több munkát végzett, mint az összes többi együttvéve, legalábbis ezt igazolja a XIL táblázat adatsora. 158 A vizsgálatok irányát tekintve megállapítható, hogy elsősorban a takarmánynövények arankafertőzöttségét ellenőrizték, továbbá a magvak csíraképességére és fajtisztaságára vonatkozó elemzések voltak túlsúlyban. /Lásd: 3. táblázat/ 3. táblázat, vizsgálatok iránya /1895-1910/ BudaDebre Kassa KesztKolozs Magyarpest cen hely vár óvár Arankavizsgálat 189482 1211 18340 5851 75020 1154 Csíraképesség 26485 215 1249 1239 317 45 Tisztaság 4655 85 247 260 99 20 Azonosság 2024 351 691 20 404 15 Térfogatsúly 682 7 1 Növény meg205 3875 4165 határozások 205 3875 4165 Különfélék 1964 472 2503 549 1842 398 Összesen 225497 2334 26912 7919 79828 1632 Mind a vetőmagvakat felhasználó gazdák, mind pedig az azokat forgalmazó kereskedők részéről is megfogalmazódott az a kívánság, hogy egységes elvek alapján elbírált és garantált minőségű árú kerüljön forgalomba, és azt ennek hitelességét bizonyító megkülönböztető jelzéssel lássák cL A magyarországi magvizsgáló állomások 1885. évi budapesti értekezletén elhangzott, hogy a magkeTeskedők nálunk is csak ólomzárral /plombával/ ellátott zsákokban forgalmazhassák a magvizsáló állomások által ellenőrzött vetőmagvakat, miként ezt már a Lajtán túli tartományokban korábban bevezették. 1894-től Budapesten már kötelezővé tették a vetőmagvak ólómzárral történő ellátását, így ettől kezdve csak garantáltan jó minőségű vetőmagvak kerülhettek forgalomba. AbudapestiáUomásonmár 1886-tól ezt a munkát - s minként a statisztikai adatok is bizonyítják - évről- évre növekedett a herefélék arankamentességét igazoló ólomzárolás, az egy-egy évben tapasztalható visszaesést csupán a rossz terméssel magyarázhatjuk /Lásd: 4. táblázat/.
