Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)
II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 2., Vetőmagvizsgáló állomások
4. táblázat. Here félék ólomzárolása Év Menny. /q/ Év 1886 71 1896 1887 464 1897 1888 324 1898/999 1889 967 1899/00 1890 1276 1900/01 1891 1177 1901/02 1892 4157 1902/03 1893 7141 1903/04 1894 9605 1904/05 1895 11125 1905/06 Menny./q/ Év Menny./q/ 11171 1906/07 25513 15565 1907/08 24847 17527 1908/09 28677 16857 1909/10 17316 20181 1910/11 21283 26347 1911/12 27468 19820 1912/13 23391 20444 1913/14 35475 31965 1914/15 15220 20991 A végzett munka egy részét az intézet vezetősége által elrendelt tudományos és ellenőrző vizsgálatok tették ki, de túlsúlyban voltak a külső megbízók / kereskedők, termelők, kőzinté/.elek, hatóságok/ felkérésére teljesíteti meghatározások, ezt tükrözi a XIII. láblázat adatai is. A fentiek bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a külső megrendelők között a vetőmagkereskedők vitték el a pálmát, az állomás munkatársainak az esetek közel 90 %-éban ők adták a legtöbb munkát. Közülük is loemelkedik már a korábban is * "163 említett és legnagyobb hazai kereskedést fenntartó Mautner Ödön, aki jó érzékkel az elsők között ismerte fel az ilyen típusú intézetek jelentőségét. 1883-ban rajta kívül még csak kél kereskedő tartott igényi az állomás szolgáltatásaira, 164 számuk 1888-ban is csupán ötöt tett ki, 165 a millennium évében tizennégy^ 166 1897-ben huszonhét és 1912-ben már negyvenkilenc kereskedővel és vetőmagtermelővel álltak állandó üzleti kapcsolatban. A hazai kereskedelem központjának számító Budapest a terménypiacot is uralta, ezért a budapesti állomás leterhelése messze felülmúlta az összes többi intézetét. Ezek után teljesen indokolt, hogy személyi és anyagi feltételei is kedvezőbbek voltak, 1910-ben a munkatársak létszáma csaknem elérte a 40 főt 168 Gyakorlati tevékenységével és tudományos munkájával hatást gyakorolt a hazai vetőmagkereskedelemre - és termelésre, közvetve pedig a terméshozamok növekedésére és a minőség emelésére. / A vetőmagtermelés területén elért eredményekre még a Növénytermelési Állomás munkájának értékelésénél részletesen kitérünk./