Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - A., Kezdetek, szervezeti felépítés, költségvetés

Rátérve a táblázatban közölt adatok értelemzésére, szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet, hogy a költségvetési adatok 1893-ig csak személyes és dologi, azaz a rendes kiadások összegét foglalják magukba. A,, rendkívüli kiadások" cím alatt szereplő összeg feltüntetésére - ebben az átmeneti - és beruházási kiadások voltak megtalálhatók - csak 1894 után került sor, holott beruházásokat ezt megelőzően is végeztek. Ugyancsak rendszertelenül került kimutatásra a tanintézetek keretén belül működő kísérleti állomások személyzetének javadalmazása. A 90-es évektől azonban nemcsak a kísérletügyi célokra fordítható összeg nagysága növekedett örvendetes módon, hanem egyben részletesebb költségvetési kimutatások készültek. Jóllehet a kísérletügyi rovaton.kívül még a „ mező - és közgazdaság különböző ágai „ rovatban is szerepeltek kutatási pénzösszegek A kísérletügy anyagi kondíciót vizsgálva nem szabad elfeledkezni arról hogy egyes intézetek - elsősorban a vegykísérleti és vetőmagvizsgáló állomások - a magánszemélyeknek végzett vizsgálataikat az állam álul meghatározott díjazásért végezték. Az így befolyt összeg nagysága évről-évre növekedett. 1902-ben 80 000, 1913-ban pedig már 170 000 koronás bevételre tettek szert, de ez a költségvetésbe került befizetésre. Végezetül megálkpíthatjuk, hogy a hazai kísérletügy céljaira fordítható összeg nagysága nem hasonlítható össze a már korábban példaként idézett néhány nyugat-európai ország költségvetésével, bár az erre fordítható összeg növekedésének ténye minden kétséget kizárólag bizonyítható. A rendelkezésre álló keretből azonban az állomások nem egyforma mértékben részesedtek, ennek nagyságára, majd az egyes állomások történetét tárgyaló fejezetben esetenként térünk ki.