Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - A., Kezdetek, szervezeti felépítés, költségvetés

Darányi Ignác (1849-1927), földművelésügyi miniszter (1895-1903,1906-1910), a modern agrárkutatás támogatója. elfogultságától mentes újjáértékelését. A miniszteri bársonyszék elfoglalásakor a parlamentben mondott beszédében e tárgyban vallott nézetét összegezte: „ A gazdasági tanügynél nem kevésbé fontos a gazdasági kísérletügy. Ezt az ügyet is fejleszteni kívánom, s a központból kívánom vezetni."

94 Az 1889-ben önállóvá lett Földmívelésügyi Minisztériumban a kisérletügy a IV. főosztályon belül a 10. ügyosztályhoz tartozott, a gazdasági szakoktatással együtt, a témának pedig külön előadója volt. Már a 90-es évek elején írások jelentek meg, amelyekben a kísérletügy központi irányítására a minisztériumon belül egy külön ügyosztály felállítását javasolták

95 Az 1895. évi III. Országos Gazdakongresszus Határozati 96 javaslatában egy központi szakmai koordináló szervezet létrehozását sürgette. Az egyik legfontosabb követelés teljesítésére 1879-ben a Mezőgazdasági Kísérletügyi Központi Bizottság felállításával kerül sor. / Ezt váltja fel 1913-ban a lényegében hasonló jogosítványokkal rendelkező Mezőgazdasági Kísérletügyi Tanács/ Kísérletügyi Bizottság feladatához tartozott „ Az egyes kísérleti állomások tevékenységét előmozdítani, azok céltudatos összeműködését irányítani és a szükséges mutatkozó közérdekű kísérletek elrendelése iránt javaslatot tenni; a kísérleti állomások munkaterveit felülbírálni s azok keresztülvitelét figyelemmel kísérni, a kísérletek eredményeinek közzétételéről gondoskodni; a miniszter által oda utalt szakügyekben véleményt adni, esetleg javaslatot tenni; a kísérleti állomások szervezése, a meglévők fejlesztése tárgyában javaslatokat tenni." 98 A Bizottság elnökét, állandó tagjait és jegyzőjét a földművelésügyi miniszter nevezte ki, figyelembe véve, hogy a szakterület minden ágának egy- egy képviselője helyet kapjon benne. Tagjai között valóban ott találjuk a hazai agrárkutatás és oktatás legkiválóbb személyiségeit, így az évek folyamán sor kerül Cserháti Sándor, Degen Árpád, Forster Géza, Jablonowski József, Kerpely Kálmán, Liebermann Leó, Linhart György, Mágocsi-Dietz Sándor, Szilassy Zoltán, Tangl Ferenc és mások meghívására. A központi irányítás megszervezésének munkája 1905-ben zárult, ekkor a minisztériumon belül végre létrehozták a „ mezőgazdasági kísérletügyi" önálló ügyosztályt, és első vezetőjévé báró Malcomes Jeromostnevezték ki.