Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)
II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - A., Kezdetek, szervezeti felépítés, költségvetés
A hazai és a külföldi társintézetekben folyó munkák áttekintését, az eredmények közzétételét segítette elő a ,,Kísérletügyi Közlemények"- 1898-tól folyamatosan megjelenése, melynek kötetei az utókor számára egyben objektív forrásként szolgálnak. 1 A magyarországi kísérleti intézményekben folyó munka minőségére alapvető befolyással volt az e célra fordítható összeg nagysága. Megismételve a korábban leírtakat: a hazai viszonyok között egyetlen forrásként az állami támogatást lehet megjelölni. Ennek nagyságát - mint ahogy ez általában lenni szokott - az ügyben érintettek mindig szűkösnek találták. Tudomásul véve és tiszteletben tartva egykorú véleményeket, az alábbiakban tekintsük át a vizsgált időszak állami költségvetésének minket érdeklő tételeit. Egy dologra azonban már elöljáróban fel kell hívni a figyelmet: a költségvetésében a mezőgazdaságra fordított kiadások csak 3,5-4,5 %-ot tették ki. 101 A hazai költségvetésben a kísérletügy, núnt önálló költségvetési rovat, csak a 80-as évek elejétől létezik, de - helyzetünket nehezítendő - erre a célra még más címen is folyósítottak pénzt. Abudgetbe „ ebejtve"találtunk különböző „címeket", melyeket a kísérleti kiadások közé sorolhatunk. Példaként megnevezünk ezek közül néhányat: „Gazdasági Tanintézetek" vagy a „Gazdaság Különböző ágának emelése", Később „Borászat", valamint a „ Mezőgazdaság különböző ágazatainak közvetlen és közvetett támogatása." Helyzetünket már lényegesen megkönnyíti, hogy 1896-tól a kísérletügyre fordított kiadások már önálló tételként - 19. költségvetési cím, 11. rovat - kerültek feltüntetésre. De ez még korántsem jelentette, hogy minden e célra szánt összeg itt került megnevezésre, más cím alatt is nyilvántartottak kiadásokat, melyek a kísérletügy céljait szolgálták. A fenti okok miatt tökéletes biztonsággal nem állapítható meg az e célra fordítható összeg teljes nagysága. Azt azonban feltételezhetjük, hogy a kísérletügyre felhasznált nevesített összeg a valóságban a közölt adatoknál /1. táblázat magasabb lehetett. Különösen érvényes ezen állításunk a költségvetés első évtizedére vonatkozóan, amikor is a gazdasági tanintézetekkel közösen közölt tételekből nem lehetett külön választani az oktatási és a kísérleti célokra fordított összeget. Ugyanígy nehézséget jelent a ,, Gazdaság különböző céljaira „ cím alatt szereplő tételek pontos számszerűsítése. A nemzetgazdasági szempontból fontos szerepet betöltő Phylloxéria Kísérleti Állomás költségvetését hiába keressük, ehelyett másutt találkozunk „ Phylloxéria elleni védekezés céljaira biztosított összeggel" de, hogy ebből mennyivel részesedett az állomás, nem került kimutatásra.
