Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - A., Kezdetek, szervezeti felépítés, költségvetés

Magyarországon a 80-as évek vegén, 90-es évek elején meglévő állomások munkájáról, hatékonyságukról már pontosabb következtetéseket lehet levonni. A különböző szakmai fórumokon megalapozott és jól kimunkált tervek születtek, a továbblépés lehetséges útjainak megjelölésével. A szakemberek túlnyomó többsége a haladás egyik fontos elemét az állomások teljes önállóságának / szervezeti, pénzügyi / megteremtésében látta. Mint már erről a korábbiakban is emlités történt, Magyarországon a német mintára szerveződő állomások gazdasági tanintézeteken belül kezdték meg munkájukat. Ezt a struktúrát a józan belátás indokolta, hiszen így ezek személyzetére és infrastruktúrájára építve a rendelkezésre álló erőforrások maxünáüs kihasználása valósul meg. A későbbiekben, amikor a gazdálkodók, kereskedők, de az állam részéről is ugrásszerűen megnőtt a vegykísérleti és vetőmagvizsgáló állomások nyújtotta szolgáltatások úánű igény, ez a szervezeü fonna már nem bizonyult elég rugalmasnak. A növekvő igények természetesen a magyar gazdasági fejlődés eredményeként jelentkeztek, de ennek következményei a törvényalkotásban is tetten érhetőek. Az 1893. évi XXIII.tc. /bortörvény/, az 1894. évi XII. te. / a mezőgazdaság fejlesztéséről és a mezőrendőrségről/, továbbá az 1895. évi XLVI. te. / a mezőgazdasági termékek, termények és cikkek hamisításának úlalmazása/ 85 végrehajtásáról intézkedő utasítások kötelezték a mezőgazdasági kísérletügyi állomásokat - elsősorban a vegykísérleü és vetőmagvizsgáló állomásokat - az I. fokú mezőgazdasági és közigazgatási szakhatóságoknak adandó szakvélemény- és tanácsadásra, valamint ismeretterjesztésre.

86 így az intézeteknek a jelentősen megnövekedett feladatok színvonalas ellátása egyre nagyobb nehézségeket okozott. A,,tanszék is, az állomás isegészembert kíván ma már, két úrnak szolgáim, mindkettőnek eleget tenni nem lehet és ennek elsősorban a kísérletügy vallja kárát, mert a tanárnak fő feladata a szakoktatás és nem csak fennmaradó idejét fordíthatja az állomás ügyeinek intézésére." - fogalmazta meg az érintettek dilemmáját Cserháú Sándor, a hazai gazdasági oktatás és kutatás talán legkiemelkedőbb személyisége.

87 A témában véleményt nyilvánítók többsége - a külföldi példákra is hivatkozva a kísérleü állomások és tanintézetek teljes elkülönítését javasolta. Amint ezt a későbbiekben látni fogjuk, indítványuk meghallgatásra talált. A90-es évek második felétől ugyanis elkezdődött a meglévő intézetek önállósulása, és a századforduló után létrehozott állomások szinte mindegyike már tanintézetektől független szervezeü felépítésben végezte munkáját. A19. század utolsó évtizedétől a hazai kísérletügy helyzetével foglalkozók döntő többsége az említett szervezeti változtatások mellett az állomások falai között folyó tevékenység színvonalának emelése érdekében hallatta hangját. A gazdaság változó és megnövekedett igényeinek megfelelően, az új kihívásokkal összhangban, a mezőgazdaság egy-egy speciális területe problémájának vizsgálatára szakosodott állomások léüehozása mellett érveltek, amelynek következménye a kutatások hatékonyságának számottevő növekedése. Az itt érvényesülő munkamegosztás szerint ugyanis az alapkutatásokat végző vegykísérleti állomások munkájára a többi