Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 6., Mezőgazdasági ipari intézetek

6. Mezőgazdasági ipari intézetek Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése ellenére a magyar gazdaság és társadalom - ha kitérőkkel is - a polgári tőkés fejlődés útjára lépett. Az átalakulás irányát és ütemét azonban számos külső és belső tényező befolyásolta. A korábban jobbágyi robotszolgáltatásra és munkaeszközökre épülő hazai mezőgazdaságnak a kezdeti időszakban - tőke hiányában - rendkívüli nehézségeket okozott az új tulajdonviszonyokhoz és termelési rendszerhez történő alkalmazkodás. Minden hátráltató tényező ellenére azonban már az 50-es évek végétől nyilvánvalóvá vált, hogy nincs más választási lehetőség, núnt a megváltozott körülmények tudomásulvétele. A hazai mezőgazdaságban tájanként és üzemtípusonként eltérő mértékben, már ettől az időtől kezdve fellelhetők a hagyományos gazdálkodásból a tőkés termelésre történő átállás jegyei. Ezek közé sorolhatjuk gazdasági eszközök és gépek megjelenését, munkába állását. Kezdetben külföldi, később egyre több magyar gyártmányú eszköz és gép segítette az intenzív gazdálkodásra áttérő üzemek munkáját. Történelmi szakirodalmunk megítélése szerint a dualizmus korában teljes eszközváltás folyamata zajion le a sarló-kasza, faeke-vasekc, kézi- és gépi cséplés terültéén, de nagy számban terjedtek el arató- és takannányelőkészítő gépek, kapás növénytermesztést elősegítő vetőgépek és lókapák.

503 Az új erőforrás, a gőzerő mezőgazdaságban történő széles körű elterjedése (gőzcséplők, gőzekék) forradalmasította a szemnyerést és a talajmunkát. A korszak végére egyre több hazai alkalmaztak robbanó- és villanymotort. Az 50-es évek végétől növekedett a gépeladások száma. Az ezek gyártásában és értékesítésében érdekelt üzletemberek a legkülönbfélébb módszerekkel (hirdetések, gépversenyek és bemutatók) igyekeztek az addig ismeretlen eszközökön és gépeken túladni. A korabeli gazdasági szaklapokban megjelentetett cikkekben magyarázták el egy-egy gép működésének lényegét, domborították ki előnyét. Az itt közzétett hirdetések is vásárlásra ösztönözték a gazdálkodókat. Ugyanakkor a vásárlóknak dönteniük kellett, vajon a széles választékból, az azonos munkafolyamat elvégzésére képes gépekből végül is melyiket részesítsék előnyben. A döntést segítette, ha a vevő környezetében gazdálkodók közül valaki már saját tapasztalatai alapján ítéletet mondhatott egy-egy típusróL Az egykorú szaklapok nem egy olyan esetről tudósítottak, amikor a gazdák- a gyártók és kereskedők félrevezető információi miatt - rossz vételt csináltak. Gyakran elhangzó panasz volt, hogy a vásárolt gép közel sem képes a gyártó vagy eladó által hirdetett teljesítményre. Ezek az anomáliák bizony sokszor okoztak zavart és legalábbis a kezdeti időszakban - a gyári készítésű gépek ellen hangolták a vásárlókat.

504 Az újtól való érthető tartózkodás, a rossz tapasztalatok szülte bizalmatlanság egyfelől, az eladásra kínált eszközök és gépek sokasága másfelől, szükségessé tette