Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 6., Mezőgazdasági ipari intézetek

a kínált árúk értékének objektív megítélését. Ezt a feladatot csak részben tudták ellátni a gazdasági szaklapokban megjelentető írások, melyek sokszor maguk sem voltak mentesek a részrehajlástól, mert előfordult, hogy közvetve egy-egy terméket reklámoztak. A század második felétől megrendezett helyi és országos vásárok és kiállítások, valamint a gépversenyek szintén támpontul szolgáltak a vásárlásoknáL A felhasználok körében azonban továbbra is elvárás volt egy minden üzletet • 505 befolyástól mentes szakmai tanácsadó szervezet felállítása. Az 50-es évek végétől, a 60-as évek elejétől megélénkülő eszközvásárlások során szerzett negatív tapasztalatok alapján egyre erőteljesebben jelentkezett az igény a teljes szakmai objektivitást garantáló, állami irányítás alatt álló intézmény lénnálására,. Külföldi példákra hivatkozva elfogadhatónak tartották, hogy az 1868 óta Halléban működő intézet mintájára nálunk is létesüljön gépkísérleti állomás. Ilyen előzmények után meglepően rövid időn belül, a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium már 1869 végén engedély adott az óvári Gazdasági Felsőbb Tanintézet géptani tanszékén belül működő ,,\iagyar-(jvári Gazdasági Eszköz- és Gépkisérleti Állomás" megszervezésére. Irányításával a tanszék vezetőjét az. osztrák származású J.M. Fuehsot bízták meg.

506 Az intézet a hazai mezőgazdasági kísérletügyi állomások sorában elsőként létesült. Európában hasonló profillal korábban csak a már emhtett hallei intézet kezdte meg tevékenységét. Működésre az engedélyt először csak egy évre kapta, de látva a nem várt érdeklődést, a minisztérium 1871 elején kelt 1210. számú rendeletében véglegesen döntött további működtetéséről és egyúttal jóváhagyta alapszabályát is. „1 §. A kísérleti állomás czélja újonnan feltalált vagy javított, vagy már használatban lévő gazdasági eszközöket és gépeket, elméleti és gyakorlati szempontból lehetőleg tüzetesen, a körülményekhez képest összehasonlító lag is megvizsgálni (...) 2 §. A kísérleti állomás vizsgálat alá vesz olyan tárgyakat, melyek: 1 ) A magyar királyi kormánytól megvizsgálásra kijelöltetnek, továbbá olyanokat, melyek megvizsgálásra 2) a magyar királyság gazdasági egyletei, 3) testületek és magánszemélyek, gyárosok, gazdasági eszközök és gépek birtokosai, ügynökök, jószág-kormányzók, bérlők stb. által felkéretik (....) 4 §. A kísérletek eredményei egyes bizottsági jelentésekbe vétetnek tol és legelsőbben a nx kir. íoldmivelési minisztérium elé terjesztetnek. Az érdekeltek a jelentéseket a kísérleti állomáson megtekinthetik, és határozhatnak az iránt, hogy a jelentések azon magyar és német szaklapokban, melyek a kísérleü állomás közlönyei, közzététessenek-e vagy sem" 7 (A bizottsági jelentések közzétételére egyébként az alábbi szaklapok vállalkoztak: „ Gazdasági lapok", „Wonchenblatt für Land-und Forstwirtschaft", „Wiener Landwirtschaftliche Zeitung".) A bécsi szaklap az állomás megalakulását követő első két esztendőben, elsősorban Fuchs