Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 5., Növény- és állatvédelmi intézetek

elterjedését, ezen túl pedig az állatexport kiesése miatt érzékeny anyagi veszteségeket is okozott. Egyértelművé vált, hogy a sikeres ellenintézkedésekre, kormányzati szervek által támogatott és összehangolt állategészségügyi „intézkedéscsomagra" van szükség. Ehhez keretet a keleti marhavész ellem védekezést szabályozó 1874: XX. és az 1888: VU. tc. adta meg, továbbá az ezek végrehajtásának szakmai hátterét adó állatorvosi szakképzés intézményrendszerének kiépítése. Az erőfeszítések első eredményei 1881 után jelentkeztek, ettől fogva országos méretű katasztrófáról már nem beszédétünk.

490 A hazai állattenyésztést alapjaiban megrengető marhavész elleni siker nem jelentette azt, hogy állatállományunkat már semnnlyen betegség nem fenyegette, éppen ellenkezőleg. Az előforduló megbetegedések kezelésére azonban már felkészült a hazai állatorvostudomány, amelynek központját az Állatorvosi Akadémia (később Főiskola) jelentette. Ebben a külföldön is jól ismert intézetben központi helyet kapott a fertőző betegségek elleni tudományos kutatás. A Hutyra Ferenc nevével jelzett intézmény erőfeszítéseit bizonyítandó 1893-ban az Állatorvosi Főiskola fennhatósága alatt megkezdte működését a ,,M. Kir. Állami Baherologiai Intézet.

,491 A főiskola laboratóriumait, műszerparkját, egyszóval infrastruktúráját használó intézet feladata az alábbi pontokban került összefoglalásra: „ 1) A fertőző betegségek tanulmányozása tudományos szempontból. 2) A bakteriológia vívmányainak érvényesítése és fertőző betegségek ellen való védekezés elfojtása érdekében 3) Bakteriológia iránt érdeklődők nem tudományos működésre alkalmat nyújtani. 4) Bakteriológia érdekében . j . 492 hatóságoknak, hivatalnoknak vagy magánfeleknek szakvéleményt adni." Mindezen feladatok irányítására a kiváló baktenológust, Preisz Hugót kérték fel. A megoldásra váró tennivalók és a rendelkezésre álló anyagi és személyi feltételek között azonban korántsem volt összhang. Ezért Darányi utasítására az intézet munkakörülményeit javító beruházásokba fogtak. Ennek köszönhetően még a századfordulót megelőző esztendőben a munkatársak bútokba vehették egy jól felszerelt épületszárnyat és a kísérleti állatok istállóját.

493 Az itnézetet közvetlenül megszületése után egy nagy kihívás érte: a Földmívelésügyi Minisztérium megbízta a Magyarországon dúló sertésvész elleni küzdelem megszervezésével. A felügyeleti szerv elvárta, hogy s betegség alapos tanulmányozása után a sertésvész ellen hatékony oltóanyagot is előállítson, illetve a külföldön már bevált szérumokkal végezzen vizsgálatokat. Az intézet első jelentős megbízatását teljesítette, hiszen sikerült ameglelelő ellenszérumra rátalálnia. Mindezekbe a kísérletekbe bevonták a ménesbirtokokat, a gazdasági tanintézeteket, néhány ismert uradalma^ és Újhelyi Imrén keresztül pedig az óvári Szarvasmarhatenyésztő Egyesületet. Az eredményesen záruló kísérletek sikerén felbátorodva a minisztérium oltóanyag előállításával is megbízta intézetét, és az oltóanyag mennyiségének növelése céljából kapacitástbővítő beruházást hajotott végre 250 ezer korona értékben. A bővítések eredményeként 1908-tól létrejött az Oltóanyag Termelő Osztály, és a továbbiakban ez látta el a szérumtermeléssel kapcsolatos