Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 5., Növény- és állatvédelmi intézetek

tennivalókat.

495 Hogy az intézet tevékenysége a köztudatban mennyire egybemosódott a neki otthont adó Állatorvosi Főiskolával, erre jellemző példa, hogy a Tihanyi Apátság szántódi gazdaságában sikeresen alkalmazott sertésvész elleni oltóanyagot" az Állatorvosi Főiskolán előállított" szérumként tartották nyilván.

496 A bakteriológiai intézet épülete az Állatorvosi Főiskolán (Hungária körút 244.) Az intézet lényegében két területre összpontosítva végezte tennivalóit: ez a gyakorlatban egyrész a különböző betegségek megismerésére irányuló tudományos vizsgálatokban, másrészt az ellenük eredményesen ható oltóanyagok tömegtermelésében nyilvánult meg. Az 1906-ig Preisz Hugó,

497 majd ezt követően Aujeszky Aladár vezette állomás jelentős sikereket mondhatott magáénak. Jóllehet napjaink köztudatában ezek az erredmények már nem vagy síig ismertek, mégis a hazai állategészségügy színvobalának emelésén túl az egész társadalmat érintő jelenséggel bírtak. Kiemelést érdemel a diftéria - népies nevén a „torokgyík" -, a tuberkulózis és a takonykór ellen ható szérumok és védekezési mechanizmusok kikísérletezése. Mindhárom betegség az állatállományon kívül az emberre is halált okozó veszedelmet jelentett. Tehát a sikeres ellenszerek felfedezése, ennek hatása messze túlmutatott az állategészségügyön.