Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 5., Növény- és állatvédelmi intézetek

azokat a permetezési kísérleteket, melyeket az országos növényélet- és kórtani állomás szőlőperonoszpóra és hsztharniat betegsége ellen folyamatba vett."

484 Az állomás gyakran végzett közös kísérleteket Otocska Géza sopronkövesdi birtokán csakúgy, mint^gróf Wenckheim Frigyes és gróf Esterházy Miklós Móricz uradalmaiban. Az állomás a gazdasági szaklapok hasábjait is felhasználva fordult a termelőkhöz, hogy egy-egy konkrét esetben együttműködésre kérje fel őket.

486 A tudományos kutatásokat nemcsak a hazai, hanem a külföldi társintézetek is figyelemmel kisérték Az állomás esetében az együttműködés közvetlen formája alakult ki. A cukorrépa vetőmagjának fertőzésmentességet (répamoly) meghatározó módszerek kidolgozásában elért bíztató eredmények után már fél tucat ország tudományos kutatója érkezett tapasztalatcsere céljából

487 Az állomás elsősorban Jablonowszky József, Doby Géza és Hegyi Dezső tudományos eredményei révén került reflektorfénybe, és épített ki a külföldi intézetekkel is munkakapcsolatot. így végeztek többek között a bécsi „Pflanzenschutzstation"-nal és az „Österreichischer Reichs-Weinbauverein"-nel közös permetezési kísérleteket. Ennek során az Ausztria különböző szőlőterületein folytatott vizsgálatok eredményeit összehasonlították az itthon szerzett tapasztalatokkal. A burgonya-levélsodró kórokozójának ellenálló fajták kiválasztásánál is „külföldi intézetekkel karöltve" igyekeztek megtalálni a jó megoldást.

488 Az állomás tevékenységének a hazai növényvédelem létrehozását köszönhetjük, amelynek munkájára az intenzív útra lépő növénytermesztés egyre jobban számított. Ezzel az állomás felügyeleti szerve, az FM is tisztában volt, igyekezett az ehhez szükséges feltété trendszert megteremteni. így került sor 1913-ban az állomásnak óvárról Budapestre, az Ampelológiai Intézet épületegyüttesébe történő átköltözésére is. Mire azonban minden igényt kielégítő új otthonát elfoglalta, kitört az I. világháború és a hazai kísérletügy, s benne az állomás történetének új szakasza vette kezdetét.

489 A hazai tudomány és termelés szolgálatában álló növényvédelmi állomás mellett hasonló feladat ellátására képes állatvédelmi állomás felállítása hánt is valós igény mutatkozott. Ennek egyik oka, hogy a belterjes tartási módot igénylő fajták elsősorban szarvasmarhák - elterjedésével megnőtt a hazai állatállományt fenyegető járványveszély. A keleti marhavész a múlt század 50-es éveitől alaposan megtizedelte szanasmarha-állományunkat. Mig a járvánnyal szemben ellenállóbb magyar fajták 70-76 %-a nunden állatorvosi beavatkozás nélkül kigyógyult belőle, addig az ellene semmiféle immunitással nem rendelkező nyugati fajtáknak csak mintegy 5 %-a menekült meg az elhullástóL A marhavész tehát óriási pusztítást végzett a hazai állományban, és komolyan veszélyeztette a folyamatban levő fajtaváltást, a nagyobb tenyészértékű fajták