Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)
II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 5., Növény- és állatvédelmi intézetek
18. táblázat A Növérv^|let és Kórtani Állomásra beküldött minták eredete 1905 1906 1907 1908 1909 1910 1911 /6 /7 /8 /9 /10 /11 /12 Belföldi 351 475 438 1602 1357 n.a. + n.a. + Külföldi 87 255 333 368 110 42 9 Belföldről beérkezett minták eredete Gazdáktól 133 197 161 1466 1060 458 9146 Kereskedőktől 194 145 169 114 150 286 345 Közintézménytől 24 113 108 122 147 1018 4480 Külföldről beérkezett minták eredete Gazdáktól _ 167 240 266 2 Gyárostól 87 88 91 102 108 n.a. = nincs adat A hazai ügyfelektől érkező küldemények között - az utolsó négy évet leszámítva - közel azonos számban voltak a termelők és a kereskedők által postázottak. A termelők mellett a vetőmagkereskedők is nagyra értékelték az állomás munkáját, vizsgálatait garanciaértékűnek tartották. A korszak egyik legtekintélyesebb hazai vetőmagkereskedője, Mauthner Ödön a csákvári uradalomtól vásárolt répavetőmagot a Növényélet- és Kórtani Állomás mellett a hallei vetőmagvizsgáló állomásnak is elküldte, hogy „azok a víztartalom, tisztaság és csüaképesség tekintetében megvizsgáltassanak." 483 Mauthner a német állomást valószínűleg csak ezért kereste meg, mert a répamagot itt is értékesítem kívánta. Miként azt az eddig közölt adatokból is kitűnt, a gazdálkodók szintén az állomás gyakori ügyfelei közé tartoztak. Az állomás egyébként is arra törekedett, hogy az egyes gazdaságokkal szoros munkakapcsolatot építsenek ki. Praktikus okoknál fogva a leggyümölcsözőbb viszony a ménesbirtokokkal és gazdasági tanintézetekkel létesült, de az Óvár környéki nagyüzemek is az állomás partnerei közé tartoztak Szerteágazó kísérleteket végeztek, amelynek során a gabonafélék rozsdabetegségére, a cukorrépát pusztító kórokozókra, a peronoszpórára és a lisztharmatra vonatkozóan folytattak vizsgálatokat, megfigyeléseket. Für Lajosnak a csákvári uradalomról úott monográfiájából ismert, hogy „1900-tól az óvári és a szomszédos kisbéri szőlészetet érte az a megtiszteltetés, hogy itt hajtották végre
